A végén már nagyon röhögtem a sűrített szerencsétlenségen. (Amire egy SPN-fan azt mondaná: Mi van elhagytad a nyúllábadat?)
Úgyhogy a délutáni kutyasétára már a szokásos derűvel indultam, hogy ismét szétázzunk a rendületlenül zuhogó kellemesen jéghideg esőben.
Kaptam egy baráti telefont is (amit már vártam), és megbeszéltük a holnapi találkozót meg a mozit.
Na, azért tele lett a második ablak is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése