2014. február 28., péntek

Death (Supernatural Fan Art)

Itt járt az Apokalipszis lovasa:
a Halál

A hozzá tartozó zene: Jen Titus - Oh Death!

2014. február 24., hétfő

Jostein Gaarder: A történetárus (könyvjelző)

A történetárus maga meséli el saját életét.
Semmi kétség kockafejjel van dolgunk. Kis kora óta túlburjánzott fantáziájából történetek gomolyognak elő, ami sokszor elámítja, megijeszti vagy manipulálja a többi embert. Becsvágy híján a háttérből "segíti" az erre kapható kortársait, megfelelő ellenszolgáltatás fejében.
A végén már szinte egyedül rá épül a könyvipar. Kezdő írók, megrekedt szerzők függnek a PÓK briliáns irányításától. Mindegyikük azt hiszi, hogy csak neki ad ötleteket, kidolgozott témákat, hogy ő az egyedüli kuncsaft.
A hatalom és az összegyűjtött szép kis vagyon hamis biztonságba ringatja a történetárust, (mert hát a szög mindig kibújik a zsákból) végén már menekülnie kell a bérgyilkosok elől (vagy csak képzeli?).
A történetekből és a valós emlékekből lassan kirajzolódik tragikomikus élete. Amikor már olyan mélyre ás, hogy látja az okokat és a hibákat, akkor vajon mit választ: az életet vagy a képzeletet? Van választás? Van különbség?



  • Stílus: 10 pont
  • Tartalom: 10 pont
  • Hatás: 6 pont
  • Hangulat: Láthatatlanul mindent irányítok, mégis a saját hálómba gabalyodok.
  • Külcsín: 6 pont (kemény kötés, jó fogás, de a figyelmet semmi nem nem kelti fel)
  • Újrázás: nem lesz
  • Tanulság: Tartsd kordában a képzeleted, mert ha túlburjánzik, nem találsz haza.
  • 2014. február 21., péntek

    War (Supernatural Fan Art)

    Itt járt az Apokalipszis lovasa:
    a Háború

    A hozzá tartozó zene: Norman Greenbaum - Spirit in the Sky




    2014. február 19., szerda

    2014. február 11., kedd

    Bloody Mary (Supernatural Fan Art)

    Nem vagyok egy rajongó alkat, de ha valami nagyon nekem szól, (legyen az zene, film, könyv...vagy ország-város-fiú-lány-növény-állat-betü-szám...:) végül muszáj lerajzolnom.
    Ha lerajzolsz valamit, akkor meg kell figyelned, közelebb kerülsz hozzá, talán meg is érted. Na: az én olvasatomban ez a Fan Art. Most már ilyen is kerül a blogra.
    __________________________________________

    Ha filmsorozat, akkor első helyen a SUPERNATURAL áll!

    Bloody Mary (Supernatural Fan Art)


    A hozzá tartozó zene: The Rolling Stones - Laugh, I Nearly Died

    2014. február 8., szombat

    A pók és a légy (nem Ezópusz mese)

    A PÓK ÉS A LÉGY I.
    Egyszer a vándorlégy bekéretszkedett éjszakára a keresztes pók szerény hajlékába. Az be is fogadta, hisz oda künn zuhogott az eső.
    A légy éhes volt: vacsorát követelt. A póknak csak egy falatka kolbászkája volt, amit másnapra tartogatott, de jó szívvel odaadta a szemtelen légynek. Az befalta rögvest, bár fitymálva kevesellte az adagot, sőt állottnak titulálta. A fekhely sem felelt meg az igényeinek. Szemeit megvetően jártatta körbe a kopott kis pók szobán:
       - Oh, te szegény, nem telik többre, mi? - veregette meg leereszkedően vendéglátója vállát.
    A pók éktelen haragra gerjedt. Egy ökölcsapással megölte a legyet, és felfalta.
              Tanulság: Ne élj vissza a vendégszeretettel!

    A PÓK ÉS A LÉGY II.
    Egyszer a vándorlégy bebocsájtást kért éjszakára a keresztes pók házába, mert ítéletidő tombolt az vidéken. A pók húzta a száját, mégis beengedte a legyet.
    Elé lökött egy száraz kenyérvéget, alvóhelyként meg a szalmazsákra bökött. A légy szépen megköszönte, majd vigasztalva megveregette házigazdája vállát:
       - Oh, te szegény, nem telik többre, mi?
    A pók éktelen haragra gerjedt. Egy ökölcsapással megölte a legyet, és felfalta.
              Tanulság: Ne értsd félre a helyzeted!

    A PÓK ÉS A LÉGY III.
    Egyszer a vándorlégy a keresztes póknál lelt menedékre a vihar elől.
    Meleg vacsora után puha ágy várta a legyet, de mielőtt pihenni tértek volna kedélyesen elbeszélgetett a pókkal a kandallónál, a pattogó tűz mellett.
    A pók mégis éktelen haragra gerjedt. Egy ökölcsapással megölte a legyet, és felfalta.
              Tanulság: Ne légy légy


    2014. február 3., hétfő

    László Zoltán: Egyszervolt (könyvjelző)

            Néha jobb nem felismerni a dolgok valós arcát.
    Történetünk elején legalább is így áll a világhoz Karsa Harlan, aki abban hittben ringatja magát, hogy ő egy átlagos árva gyerek, aki így-úgy elboldogul a huzatos Budapesten.
    Dolgozik, randizgat, néha elveszti magát, de vissza tud zökkenni józan, unalmas valóságmalmába.
    Persze változik a széljárás, és egycsapásra fenekestül felfordul az élete, mihelyst kinyitja a szemét.
    Éhen halt időutazó, bérgyilkos kis gömböc, törpe, óriás, nyugdíjas királylány, bürokrata hétfejű sárkány és a népmesék összes szereplője és helyszíne felbukkan a szürke város normalitásában.
    Nincs vissza út: követni kell a nyomot, ami Traszóperenciába vezet. Meg kell találni a saját gyökereit és önmagát.
    Nincs más választása, még akkor sem, ha magát igen alkalmatlannak tartja a veszélyes feladatra. Balek is lehet hős vagy egy hős is lehet balek? Mindegy, Harlan esetlen bájjal verekszi át magát a kalandokon, egyre nyitottabb szemmel és szívvel keresve az igazságot.

    Jó tanács: ne olvasd ezt a regényt a buszon (a szarkazmus és remek humor miatt a legváratlanabbul tört rám a röhögés)



  • Stílus: 10 pont (-0,5: eredetibb címet vártam)
  • Tartalom: 9 pont (még botorkáltam volna a MESÉS Pesten)
  • Hatás: 10 pont
  • Hangulat: Semmi sem sikerül, de valahogy csak túlélem
  • Külcsín: 8 pont (Jó kis ötletek és utalások vannak a grafikán, de kicsit hatásosabb kivitel jobban bejönne. No és a szöveg közé elképzeltem pár vicces rajzocskát... Ó, hiányzik Réber László!)
  • Újrázás: Igen, igen
  • Tanulság: NA UGYE, hogy a szomszéd néni boszorkány és a kút fenekéről egy vízi manó néz vissza!