Most hogy mindjárt karácsony szép tavaszi napra ébredtem. A tiszta látóhatáron a budai hegyek házain még az ablakokat is látni, ahogy szikrázik rajta a nap, ami vakít, és egyre melegebb van. A madarak is elemükben vannak, pedig a szél vadul tombol. Délutánra megjött a csípős hideg, de mos így estére nyári zápor kezdődik és úgy dörög, villámlik, hogy berezonál az egész lakótelep.
Tuti, hogy Április gyűrűje már megint elgurult. (Ismeritek a mesét).
A másik meglepi:
Új levest próbáltam ki. Töpörtyűgombóc leves.
Elég jól elboldogulok a konyhában, de ssssz... arról nem szólt az írás, hogy a gombócok szétfőnek! Hogy totál szétesnek! A végeredmény egy hányadék szerű kása lett. Vhúú! (Nincs fénykép róla, nem publikus :)
Az a legrosszabb, hogy ráadásul finom az íze. Azt se mondhatom, hogy a kutyának se kell, mert én azért benyomtam egy tányérral, és Jonatán is ezt kapott vacsorára (meg holnap is). De senkinek nem ajánlom!
Ráadás: Hajni hozott nekem a vásárból sült gesztenyét :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése