Pörge kalapot hord az Ősz

A vasárnapi verselő szereti ezeket a színes őszi napokat.

 

Pörge kalapot hord az Ősz

Mondta egyszer az öreg csősz

Széllel bélelt nagykabátja

Ezer színű tarisznyája

Kergeti a szőke Nyarat

Virágok nyomában szalad

Közben szétszórja javait

Elveti a jövő magvait

Markában forró gesztenye

Lyukas zsebe köddel tele

Vidáman kacsint s beköszön

Pörge kalapot hord az Ősz

Saját termés.

Ezek a mini gránátalmák az erkélyen értek be.

Egyszerűen bonyolult

Vagy túlbonyolítjuk a dolgokat, vagy leegyszerűsítjük?

Teher van rajtunk, vagy félvállról hárítunk?

Irányítás mánia, vagy lesz ahogy lesz?

" A saját agyamra megyek!"  Idézet egy kedves elveszett kollégától (aki próbál visszatalálni, de saját börtönnel rendelkezik, s tuti lenyelte a kulcsot).

Én az egyensúlyban hiszek. Persze jó és kell néha a két végletzónába kirándulni, csak tudjuk hol a mi szintünk, hogy haza találjunk, ahol élni jó.

Tompos Kátya: Az én kutyám

Minden kutya más.

A vasárnapi verselő egy dzsesszes ebet talált.

Az én kutyám
durva látvány,
van vagy másfél
virágállvány.

Agya apró,
szeme veres,
simogatni
nem érdemes.

Mindent jelöl
körbe-körbe,
udvarunk egy
szinuszgörbe.

Ömlik a nyál
orrán, száján,
csúnyább, mint a
vírusjárvány.

Ezért aztán
mindig búsul,
nem vidul fel,
csak ha hús sül.

És ha bús, a
füle bőre
előreáll,
nem lát tőle.

De amúgy meg
roppant bátor,
morog ki az
odújából.

Ha szomszéd jön
vagy ha posta,
jár a farka,
mint a rosta.

Ha macskát lát,
nem cicózik,
kergeti a
békás tóig.

Ott megáll és
körbetekint,
nem érti, hogy
hogy lehet itt.

Egyébként meg:
hol a macska?
– Az is lehet:
otthon hagyta.

Akkor megint
szaladni kezd,
hazáig egy
nyílegyenest.

Színes rétek, fényes utcák, csillogó cseppek és az én édes bűn rossz kutyám (lövések mostanság)

Amikor kisüt a nap a sok eső és sötét után, a színek ragyognak, az esőcseppek csalogatnak, gombák ugrálnak ki a fűből és a pocsolyák megfordítják a várost.

💖Nehézeset kiskutyámmal egyre jobbak a séták, már otthon is keveset rombol... 

Aztán egyszer csak széttépi az ágyat. Párnát marcangol, cipőt pusztít.😬

Nem értem a visszaesést. Talán túl sokat voltunk együtt, nem kéne így tapadnia, szeparációs problémákhoz vezet. 😫

Most ezen is dolgozhatunk...

Charlie kihozza belőlem a zállatot...