Nyílik a nyolcadik ablak

NAPI AJÁNDÉK:

Egy megható baráti "Hiányzol". Már rég találkoztunk.

____________________

Az a bizonyos ok nélküli boldogság ma kétszer is meglepett. Munkába menet leszállva a tolliról jött és kitartott egy órácskát. És most is elkapott az esti kijárási tilalom alatti kutyasétánál.

Közte volt a munkanap, ahol a munkával nem volt baj, inkább a munkatársakat nem mindig tudom hova tenni: hormon-hullámok, hatalmi sakkozás, okoskodás meg a szokásos félreértések, de a'szem ezt az ELENGEDÉS kondérba dobom, had főjön. Holnap jön egy új nap.

____________________

MESE:

A liget tele volt vén fákkal. A vénfákon sokszor volt odú. De az odú túl magasan volt.

- Apu, emelj fel! Megnézem mi van benne!

- Na jó, gyere. Ale hopp!

Az odú üresen ásított.

- Ott van még egy! Nézzük meg.

Ennek egy ki esővíz gyűlt meg az alján.

- Gyere, Apu, még egy!

Egy makkot dugott ide valaki.

- Ott van még egy! Meg még egy...

Apa karja kezdett sajogni

- Ez az utolsó. Nagy cula vagy már ehhez.

- Jó, jó.

Ez volt a legviccesebb odú mind közül. Kicsit ferdén tátongott a fa törzsén két görcs között, mintha ásítana. A kislány emelkedett, az odú közelített, ahol várta a titok. Mosolyogva benézett a sötétbe, ahonnan egy bagoly szempár meredt rá. A kislány sikított, a madár rémülten tört ki búvóhelyéről és huss el szárnyalt.

Apa nevetett, hogy oldja az ijedtséget. Vele nevetett a kislány is. Nem volt baj, de Ibike hajába ekkor jelent meg az első őszhajszál.