2019. június 30., vasárnap

Rókagomba tojással és a többi - Heti lövések


Júniusi visszanéző (Rúnanapló)

A hatodik hónap hideg rúnája nyugalmat lehel, óvatosságra int, a jég alatti meglepetésekre figyelmeztet.

És szét is olvadt a jég velem együtt ebben a veszetten forró napokban, ami hirtelen kapta el a nyár üstökét.
Szép nyugodtan olvadtam és csöpögtem, mint egy eltévedt hóember a Saharában. ⛄
A bevállalt dolgokon nem pörögtem, nem görcsöltem. A muszájokat tűrtem vagy megoldottam. Próbáltam hűteni a kedélyeket és jegelni a problémákat. Az Idő már nem érdekel, az Időt is mély hűtöttem (előveszem, ha aktuális).
Az eü. boszorkányságot folytatom, főleg a bennem lappangó gyulladások ellen kell a jég.

Meglepő dolgokat is megtudtam magamról:

- Szeretek légpisztollyal célba lőni (kösz JozefProf). Én LŐNI? Kihittevóna! Menő! 😎

- Rávettem puszta szavak által egy kajaproblémás ezoizé vegán vegát, hogy kóstolja már meg a szarvasszalámit. 😈

- Nem tudtunk bejutni a szemétledobónkba (valamelyik elérhetetlen szomszéd kicserélte a zárat, sőt bezárta). Tesóm eredménytelenül pörgött. Telefon, csöngő, kiírás... Felhúzta magát. Hogyképzeli, a villanyóra, nemakaroklejejárkálni...
Meguntam. Egy csavarhúzóval kimentem, jól elcsesztem a zárat és kinyitottam az ajtót. Nesze. Betörő lettem (mint Bilbó) 😜

Földes László: Középeurópai Hobo Blues III.

A vasárnapi verselő bedob egy HBB-t.

Jártam az úton, mit keresztfák kísértek.
Jártam a földön, ami még megmaradt.
Jártam a réten, hol tankok legeltek.
Jártam az erdőt, hol nincs többé vad.
Éltem a városban, bűnben és mocsokban,
Elhagyott falvakban kutyák között.
Háltam az ég alatt csillagos sátorban,
Temetők dombjain. Rácsok mögött.


Nincs semmim, mit másokra hagyhatnék.
Nem vagyok bölcs vezér. Nem vagyok szent.
Néha még álmodom. Már nem félek.
Eddig még bármiben hittem is, mind tönkrement.


Láttam egy kisfiút, szemével könyörgött.
Láttam az anyját, a tükörnél állt.
Láttam az apját, parancsra nevetett,
Parancsra aludt és parancsra várt.
Hallottam szónokot, mind harcról locsogott.
Hallottam költőt, a kocsmában sírt.
Hallottam prófétát, őszintét, szerényet,
Becsapott mindenkit, akit csak bírt.


Nincs semmim, mit másokra hagyhatnék.
Nem vagyok bölcs vezér. Nem vagyok szent.
Néha még álmodom. Már nem félek.
Eddig még bármiben hittem is, mind tönkrement.


Nincs semmim, mit másokra hagyhatnék.
Nem vagyok bölcs vezér. Nem vagyok szent.
Néha még álmodom. Már nem félek.
Eddig még bármiben hittem is, mind tönkrement.

Ó, Bill:

2019. június 23., vasárnap

Puff, puff - Heti lövések

Tóth Krisztina: Lusták dala

A vasárnapi verselő ezt találta a neten.

Gyere lusta, feküdj mellém,
kezdjünk együtt lustálkodni,
és csak lógjunk itt egész nap,
mint kötélen fél pár zokni! 

Gyere, bújj be mellém, lusta,
mondjuk el, mit nem csinálunk!
Most arról készüljön lista,
mi minden nem lesz ma nálunk!

Nem lesz itt ma nyelvtanlecke,
olyat lusták nem csinálnak.
Cerka se lesz kihegyezve,
és az öltözés is várhat.

Lego nem lesz itt ma rendben,
nem lesz mosdás, nem lesz séta!
Nehogy már mozdulni kelljen!
Elterülünk, mint a béka. 

Szemetet ma nem viszünk le,
piszkos edényt nem mosunk el.
Aki fel próbálna hívni,
csak csöngessen, annak úgy kell!

Ez a lusták napja, vagy mi,
átalusszuk az egészet,
tessék minket békén hagyni,
ágyba kérjük az ebédet!

2019. június 16., vasárnap

Paul Éluard

A vasárnapi verselő most a jó öreg szürrealistához fordul.

Farkas

A nappal megdöbbent s az éjszakától félek
Zaklat a nyár a tél meg üldöz engem

Egy állat hagyta lábnyomát
A havon a homokban vagy a sárban
Messzebbről jött csapása lépteimnél
Egy ösvényen ahol az élet
Lépéseivel surran a halál
(ford.: Rónay György)

Hajsza

 Hajsza egy kék vagy rózsaszín kastély
Sötét termein át
Csillog az éj az oszlopok közt

Éjjel mindent szabad

Vajon mi leszek a gyilkos
Vagy pedig az áldozat

(ford.: Rónay György)

Nyakamba liheg a nyár - Heti lövések