2015. február 28., szombat
PsArtnapló - Kirakó
Az emberekből csak darabkák észlelhetők. Ezekből a részletekből próbálom kialakítani az egész képet. Nehezebb mint egy puzzle és sose lesz teljes.
2015. február 27., péntek
PsArtnapló - Kavicsok
Mindig is oda voltam a kövekért. Kölyök koromban órákig elvoltam egy kupac sóderrel.
Duna kavics is jó.
2015. február 26., csütörtök
2015. február 25., szerda
2015. február 24., kedd
2015. február 23., hétfő
PsArtnapló - Eső
Eltűntek a kedves, aranyos, édes emberek az utcáról?
Elolvadtak az esőben, mert azok cukorból vannak :)
2015. február 22., vasárnap
PsArtnapló - Divatfogyókúra
Fogyókúra?
Valakinek biztos kell.
Valaki biztos csinálja.
Én biztos kihagyom ... és eszek egy hagymás töpörtyűs pogácsát :)
2015. február 21., szombat
Ki játszik ilyet? (apró horror)
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet! - csipogta éles hangon Évike, hozzá két lábon
ugrálva követte apját, aki tűzifát hordott a szobai kályhához.
-
Évi! Megmondtam, hogy láb alatt vagy, és felébreszted az öcsédet. Maradj
veszteg!
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet! - a kislány hozta kedvenc babáját is és
együtt ugráltak
- Évi!
- sóhajtott Apa és fahasábokat lökött a tűzre.
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet! - most már guggoló apjára támaszkodva
lökte magát a levegőbe.
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet!
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet!
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet!
Apát
elöntötte a harag. Megrázta a kislányt, aki vergődve szabadulni próbált a
kemény marokból. Apja szégyenkezve engedett a szorításon, de Évike tovább
folytatta ostoba, vinnyogó mantráját, és szökdécselve lóbálta Jancsi babát.
-
Elég legyen - robbant ki Apából az elfojtott düh.
Kikapta
a gyerek kezéből az idegesítően bamba arcú játékot, és egyenesen a tűzbe
hajította.
Évikében
bennrekedt a levegő. Kővé váltan bámult Jancsi után.
Elkerekedet
szeméből lassan elindult egy könnycsepp, szája sarka egyre lejjebb görbült.
Apja
aggódva nézte - Mindjárt el kezd üvölteni - gondolta
Jancsit
vadul nyaldosták a lángok. Ruhája már fekete pernyeként ugrált, de a sapkáját
előbb viccesen meglobogtatta az iszonyú hő mielőtt fityulává változtatta volna.
Jancsi baba bohócvigyora egyre szélesebbre olvadt, hosszú orra piszévé égett,
aztán hirtelen a műanyagpofa sziszegve, forogva apróra zsugorodott, és bugyogva
elfeketült.
Apából
és Évikéből egyszerre tört ki a nevetés. A kislány kacagva nézett hol az
apjára, hol a vicces tűz derűs fényére.
-
Égetni való egy baba volt, nem igaz? - csiklandozta meg Apa a gyereket
poénkodva, aztán, hogy mégse lett sírás a vége, megkönnyebbülve kiment a
konyhába rágyújtani.
Évike
megbabonázva nézte a kályha ajtaját, aminek a résein hívogatón hunyorgott a tűz
fénye. Piros, sárga, fehér. Piros, sárga fehér.
Óvatosan
kinyitotta, mert Apa becsukta. Megnézi újra Jancsit.
A hirtelen
forróságtól ösztönösen hátrarántotta a fejét, de nem volt veszélyes és a
kellemes meleg mosolyt csalt az arcára.
Jancsi
baba azonban már eggyé vált az izzó parázzsal. Évike kicsit csalódottan
hümmögött, de már a megoldáson gondolkodott. Fürgén a játékaihoz kacsázott és
sorra vette a kínálatot.
A
csinos Kati baba, az üvegszemű Brumi maci, Szöszi a hajas baba, Kacsi a
tengerész és a félfülű Egérke.
-
Játsszunk Égetnivalóbabát! Jó?
És
égtek, pöndörödtek, zsugorodtak.
- Még
egyszer! Még egyszer!
És
olvadtak, darabokra porladtak, fájdalmasan grimaszoltak a babák. És Évike
együtt kacagott az éhes lángokkal. Mondjuk Brumi nagyon kormozott, de Szöszi
haja olyan hirtelen göndörödött és vált kopasszá, hogy a kislány már gurult a
nevetéstől.
- Még
egyszer! Még egyszer! - pedig már fájt a szeme, ahogy a tűzbe bámult.
- Még
egyszer! Még egyszer! - szaladt, de hopp, elfogytak a babák.
Évike
körülnézett, hol egy játszótárs.
-
Béluska akarsz játszani? - lépet mosolyogva kisöccse ágyához
- Ki
játszik ilyet? Majd meg mondom milyet!
Apa
benézett a szobába, hogy minden rendben van-e. Évike a kályha előtt ült
testvérével az ölében, türelmesen magyarázott neki valamit.
PsArtnapló - Egyszerű?
Egy levél természetesen egyszerű, de mióta egyszerű a természet?
Minden ellentétekből áll. Fekete vagy fehér?
De a fekete sötét, vagy mély. A fehér makulátlan, vagy üres?
A vörös a zöld ellentéte, vagy hozzárendelt társa?
Az ellentétek keresése a kíváncsiság alapja. Én nem a titkokat akarom tudni, hanem, hogy mi van mögötte.
2015. február 20., péntek
PsArtnapló - Farsang
Most lehet mindenfélének beöltözni, mert amúgy ha sokáig megjátszod magad, a végén már te sem tudod, hogy vérnyúl vagy, vagy szelíd farkas.
2015. február 19., csütörtök
PsArtnapló - A macska tudja
Igen a macska tudja mindenre a választ (kivéve, hogy hogy kell kinyitni a konzerv macskakaját:). de esze ágában sincs nekünk elárulni.
Igen a kutya is tudja, és egyfolytában mondja, mondja, de mi egy kukkot sem értünk belőle.
Magunktól kéne rájönni? Ne má'!
2015. február 18., szerda
PsArtnapló - Nyílzápor
Ha egyre csak záporozik az ostobaság, bénító nyilakat küld az értetlenség, és a páncélod vékony, akkor minden önuralomra szükséged van, hogy az egyensúlyt megtartsd, hogy a harag démona végig ne söpörjön a lelkeden, hisz úgyis csak te fázol rá.
2015. február 17., kedd
PaArtnapló - Rés
Van ez a dimenziós dolog.
Mondjuk két világ közt lennének ilyen rések. Át lehetne kukucskálni, bár ha az hasonlít a mienkéhez, nem lenne túl érdekes. Vagy ha szétfoszlana a határ, honnan tudnánk melyik világban vagyunk? STB.
Hellhound (Supernatural-FanArt)
"Ha jó a kedved, üsd a tenyered..."
Ha rossz a kedved, rajzolj pokolkutyát :)
Nos, a pokolkutya mindig visszatér.
Szerencséd van, ha nem látod. Elég, ha morgása remegteti a levegőt és veszett csaholása egy pillanatra megállítja vergődő szíved ritmusát.
Zene: Motörhead - Ace of Spades
Napi SPN idézet:
Pokolkutyi:
Vauuuú! (kintről vonít, követte Crowleyt a búvóhelyre)
Crowley:
Bocs, fiúk. Nálam többet senki nem tud a kutyákról.
Most már hiába futnátok. (putty, eltűnik)
Dean:
A francba!
Sam:
Én megmontam!
Deam:
Jaj, de okos vagy!
Még jó, hogy van a konyhában só.
Sam:
Addig vigyázok Bradyre.
Brady démon:
Vigyázol? Inkább engedj el a francba!
(Dean nem jut el a sóig, az ablakon tör de a dög)
Pokolkutyi:
Vauuuú! Hrrr!
Dean: (hátrálva tüzel a láthatatlan kutyára)
Sammy!
Sam:
Só?
Dean: (csúnyán néz a hülye kérdésre)
Brady démon: (ő látja a hörögve közelítő ebet)
A francba engedjetek el!
Sam&Dean:
Kussolj!
Kussolj!
Brady démon:
Remek! Ez remek!
Crowley:
Hé!
Dean:
Visszajöttél?
Crowley:
Felkészülten jöttem momentán.
Pokolkutyi2:
Vaú!
Crowlwey:
Marad!
Dean:
Szót fogadnak neked?
Crowley:
Az pont nem.
Elhoztam a sajátomat. Az enyém nagyobb.
(megpaskolja úgy mellmagasságban a levegőt)
Kapd el blöki!
Pokolkutyi2:
Vaúrrrmm...
Pokolkutyi1: (láthatatlan harc)
Vúúú!
Dean: (kiengedi Bradyt a démoncsapdából, menekülés)
Futás, futás, futás!
Crowley: (már az autónál)
Ezer dolcsiba, hogy az én kutyim nyer. He hee!
Ha rossz a kedved, rajzolj pokolkutyát :)
Nos, a pokolkutya mindig visszatér.
Szerencséd van, ha nem látod. Elég, ha morgása remegteti a levegőt és veszett csaholása egy pillanatra megállítja vergődő szíved ritmusát.
Zene: Motörhead - Ace of Spades
Napi SPN idézet:
Pokolkutyi:
Vauuuú! (kintről vonít, követte Crowleyt a búvóhelyre)
Crowley:
Bocs, fiúk. Nálam többet senki nem tud a kutyákról.
Most már hiába futnátok. (putty, eltűnik)
Dean:
A francba!
Sam:
Én megmontam!
Deam:
Jaj, de okos vagy!
Még jó, hogy van a konyhában só.
Sam:
Addig vigyázok Bradyre.
Brady démon:
Vigyázol? Inkább engedj el a francba!
(Dean nem jut el a sóig, az ablakon tör de a dög)
Pokolkutyi:
Vauuuú! Hrrr!
Dean: (hátrálva tüzel a láthatatlan kutyára)
Sammy!
Sam:
Só?
Dean: (csúnyán néz a hülye kérdésre)
Brady démon: (ő látja a hörögve közelítő ebet)
A francba engedjetek el!
Sam&Dean:
Kussolj!
Kussolj!
Brady démon:
Remek! Ez remek!
Crowley:
Hé!
Dean:
Visszajöttél?
Crowley:
Felkészülten jöttem momentán.
Pokolkutyi2:
Vaú!
Crowlwey:
Marad!
Dean:
Szót fogadnak neked?
Crowley:
Az pont nem.
Elhoztam a sajátomat. Az enyém nagyobb.
(megpaskolja úgy mellmagasságban a levegőt)
Kapd el blöki!
Pokolkutyi2:
Vaúrrrmm...
Pokolkutyi1: (láthatatlan harc)
Vúúú!
Dean: (kiengedi Bradyt a démoncsapdából, menekülés)
Futás, futás, futás!
Crowley: (már az autónál)
Ezer dolcsiba, hogy az én kutyim nyer. He hee!
5/20.
2015. február 16., hétfő
PsArtnapló - Viking testvéreink
Amíg a kalandozó magyarok Európa belsejében száguldoztak, addig a vikingektől a partvidéken rettegtek, sőt...
Viking testvéreink, találkozunk a valhallába.
2015. február 15., vasárnap
Zabpelyhes muffin
Begyújtom a sütőt. A muffin formákat kizsírozom, morzsával hintem.
Összeelegyítem a száraz anyagokat:
- 15 dkg zabpehely
- 15 dkg liszt
- 15 dkg cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 csomag sütőpor
- 1 teás kanál szódabikarbóna
- 1 citrom reszelt héja
- 10 dkg olvasztott margarin
- 2 tojás
- 1 dl vagy tejföl, vagy joghurt, vagy kefir
- 2 dl vagy tea, vagy főzött kávé, vagy tej
- 1 citrom leve
Tetején lehet máz, csoki, vagy öntettel is feldobhatjuk (túrókrém, lekvár, fagyi)
____________________________________
Finom, tényleg, csak egyet szeretnék tudni:
Mi a fészkes fenének kell belebénáznom ezekbe a muffin formákba a tésztát, amikor sokkal egyszerűbb egy tepsibe önteni, sütni, majd felszelni? Hmm? :)
2015. február 14., szombat
2015. február 13., péntek
2015. február 12., csütörtök
Brother (Supernatural-FanArt)
A Winchester családi biznisz mellett azért lehet játszani és lazítani is.
Hozzá a dal: The Road So Far - Supernatural 200
Segítsünk a kis tesónknak a kirakósban, de picit nehezítsük meg a dolgát, persze csak színtiszta nevelési célzattal :)
Vigyük nyurga kis öcsénket kirándulni, vagy ilyesmi. A vége úgyis valahogy szörny vadászat lesz.
- Vigyázz Sammy a szömörcére!
Az a legjobb, ha csöndben nézzük a csillagokat (+ pár üveg sör)
Napi SPN idézet:
(Dean mindenáron egyedül akarja elkapni Vámpír Gordont)
Sam:
Tudod mit haver? Nagyon unom már ezt a kamikáze rögeszmédet!
Dean:
Hó, hó, még hogy kamikáze? Én inkább ninja vagyok.
Sam:
Ez nem vicces!
Dean:
Azért egy kicsit.
Sam:
Nem, nem az!
Dean:
Mit akarsz, mit tegyek, Sam, he? Csak üljek és írogassak szomorú verseket arról, hogy meg fogok halni?
Várjunk csak, már meg is van. Nézzük, mi rímmel arra, hogy "kussolj, Sam"
Sam:
Hagyd abba a hülyeséget, Dean! Fejezd be, nem kell mindenen gúnyolódni. És mondjak még valamit? Nem kell úgy tenned, mintha nem félnél.
Dean:
Nem félek.
Sam:
Hazudsz! Hagyd ezt abba, mert úgyis átlátok rajtad!
Dean:
Fogalmad sincs, miket beszélsz!
Sam:
Dehogy nincs. Te félsz, Dean! Félsz, mert az egy év gyorsan telik, és félsz, mert a pokolra jutsz.
Dean:
És ezt honnan veszed?
Sam:
Mert ismerlek!
Dean:
Tényleg?
Sam:
Igen, mert utánad mentem egész életemben. Négy éves koromtól felnéztem rád, Dean. Figyeltelek, és próbáltam olyan lenni, mint a nagytesóm.
Úgyhogy naná, hogy ismerlek. Jobban, mint bárki a világon. És tudod, pont így viselkedsz, amikor halálra vagy rémülve.
De én nem is hibáztatlak ezért. Csak... (elakad a szava)
Dean:
Csak mi?
Sam:
Bár hagynád ezt a műsort, és újra a bátyám lennél. Mert... Csak úgy.
Dean: (megnyúlt arccal)
Na jó, akkor pucolás. Eltüntetjük a nyomokat, hogy ne találjon ránk, és itt várjuk ki a reggelt.
3/7.
2015. február 11., szerda
PsArtnapló - Szőttes
A gondolat lehet bármilyen zseniális idea, ha hagyom elszállni, akkor kipukkad, mint a szappanbuborék. Ezért megpróbálom lerajzolni, lejegyezni, egybeszőni a gondolatmenetet, vagy a mesét.
De igazából ez sem ér semmit. Ha nincs mögötte érzelem, nem is érdekel az egész.
2015. február 10., kedd
PsArtnapló - Nagy Bumm
A Nagy Bumm meg a Kis Reccs vagy ilyesmi (mindegy, úgy sem érem fel ésszel) félelmetes és nagyon megnyugtató is egyben. Örülök, hogy legalább a világegyetem tágul, aztán egy ponttá zsugorodik, aztán megint Bumm. És kezdődik elölről (már ha tudjuk hol is az eleje).
Tényleg nagyon örülök. Feldobta porszemnyi hétköznapomat. Jeee!
2015. február 9., hétfő
PsArtnapló - Ár ellen
Jó tudom, rohadt nehéz ár ellen úszni. Olyan mintha egy helyben lebegnék. De ha csak sodródom akkor is belefuthatok akár milyen örvénybe, vagy lerakhat, mint folyó a hordalékot.
Ne má'! Én nem akarok hordalék lenni.
2015. február 8., vasárnap
Patrik Ness - Siobhan Dowd: Szólít a szörny (könyvjelző)
A szörny akkora, mint a tiszafa a temetőkertben. Ő maga a tiszafa, és eljön Conor O'Malley-hez.
Conor szülei elváltak. Apja Amerikában az új családdal. Anyja a rákkal és a kezelésekkel küzd. A fiút mindennapi visszatérő rémálom emészti, így mikor a szörny eljön és szólítja, már meg sem kottyan neki, hisz látott már rosszabbat is.
De miért jött, mit akar? Rombolni, pusztítani, tovább gyötörni, végezni vele? Ugyan már!
Tanítani, gyógyítani, védeni indult meg az ősöreg szörny.
Conor először dühösen hallgatja a meséket, aminek nem sok értelmét látja, és retteg, hogy neki is el kell mondani a sajátját.
Lehet, hogy a szörny meggyógyítja az édesanyját? Nem. Őt Conor kétségbeesése szólította cselekvésre. Conort kell megmentenie. Megmentenie az önvádtól, az életnek. De ez csak akkor sikerül, ha szembenéz az igazsággal.
PsArtnapló - Retró mandala
Én szeretem a régi dolgokat, emlékeket, tárgyakat, de ha valaki valami szentimentális önbecsapással minden elmúlt dolgot bearanyoz, az lenézi a jelent amiben él, keserűen néz körül, és kevés örömöt talál.
Ami régi az nem egyenlő a jóval. A történelemben is sok hibát elkövettek, nem? És láttam már bűnronda antik tárgyat is. Fú, és kiráz a hideg a mesesajtnak még az emlékétől is. Na, a dzsörzé ruhákról nem is beszélve...
2015. február 7., szombat
PsArtnapló - Fekete gyöngy
Ha sokat agyalunk, mi a jó, mi a rossz, mi a szép, elgurulhat az igazi gyöngy, és hiába fűzögettük a tervünket, elvesztjük a fonalat is.
2015. február 6., péntek
2015. február 5., csütörtök
PsArtnapló - Mese
Hallottátok már azt a mesét, amikor a legkisebb fiú kakassá változik, és az apja megeszi, mert belőle készül a vasárnapi leves? Brrrr!
Szerencsére én nem.
2015. február 4., szerda
2015. február 3., kedd
PsArtnapló - Tótágas
Álljunk tótágas, mint gyerek korunkban!
Talán kicsit a fejünkbe száll a vér, talán nem is bírjuk már a súlyt, vagy lehet, hogy pofára is esünk, de egy-két pillanatra más szemszögből látjuk a világot.
2015. február 2., hétfő
PsArtnapló - Időutazó
Az időutazás jó játék a képzeletnek, de szerintem csak elméletben lehetséges. Viszont az IDŐ annyira közönyös, kérlelhetetlen és érthetetlen, hogy sokszor teljesen megfeledkezem róla... Ilyenkor fájdalmas a visszaérkezés, rádöbbenni a valóságra... Lehet, hogy mégis időt utazok? Na, de akkor is csak előre, nem vissza. Ugye?
2015. február 1., vasárnap
PSArtnapló - Fény felé
Miért repülnek a fény felé a rovarok? Mért köröznek a lámpa körül megszállottan, még a büdös poloskák is?
Hibiszkusz
Ősszel úgy meg nyírtam a hibiszkuszt, hogy azt hittem besértődött, de tegnap újra elkezdett virágozni, és remélem abba sem hagyja.
Apropó.
Mikor Istvánnál voltunk teadélutánon, volt valami hibiszkuszos keveréke. Most én is meg próbáltam reprodukálni, mert nekem bejött a cucc.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)