Helloween kaja

Kész a töklámpásunk. Szellem várás letudva.

De mit csináljak a kikapart tökhússal?

A karfiolos receptet átvariálva (http://foltkutatok.blogspot.hu/2012/10/karfiol-es-baratai.html)
jó kis vacsit rittyenthetünk.

Hozzávalók:
Sütőtök, vöröshagyma, fokhagyma, száraztészta, zsemlemorzsa, olaj, só, bors, rozmaring. Arányokat most sem írok, mert nem tudom, kinek mekkora a sütőtöke.

Elkészítés:
Egy sütőtálat olajjal kikenek, morzsázom. A tököt kisebb kockákra vágom vagy kikaparom a töklámpásból. Rétegezem a szeletelt hagymával, fokhagymával. Közben sózom, fűszerezem (csínján a rozmaringgal), bőven meglocsolom olajjal, morzsával hintem.
Alufóliával letakarva, előmelegített sütőben addig sütöm, amíg megpuhul minden alkatrész. Néha meg is keverhetjük. A hagymák szinte eltűnnek, a morzsa szépen megpirul. Kb. 45 perc.
Erre szedem rá a kifőzött tésztát, és főzővízből is rálocsolok.
Óvatosan egymásba forgatom.

Ennél rondább kaját ritkán látni. Na, de finom!
Ha elég elvetemült vagy, akkor tejföllel és méreg erős chili paprikával fokozhatod a Helloween hatást.

2CELLOS

A fiúk már megint nem bírtak magukkal :)

Le a cipővel avagy horgoljunk tornacsukát

Na, az enyém ilyen lett :)

Neil Gaiman: Óceán az út végén (könyvjelző)

Stílus: 10 pont

Tartalom: 10 pont

Hatás: 10 pont

Hangulat: A szörnyű felnőtt világ  és a szörnyű szörnyek ellen nem sok esélye van egy hét éves kisfiúnak

Külcsín: 8 pont

Újrázás: igen, igen, igen

Tanulság: Az örök igazságot csak érezni tudom, fel nem foghatom, mégis próbálok úgy cselekedni és élni, hogy megérjem az áldozatot.

Ha felidézzük a gyerekkorunkat, vajon valóban az igazságra emlékszünk?
Vajon kiállhatatlan babysitter kezdett ki apával, vagy egy másik világból áttörő élősködő kerítette hatalmába a családot.
Vajon a kirekesztés ellen dacolsz, vagy a szörnyű teremtmény elől menekülsz az éjszakába?
Vajon a kedves maradi farm, ahol menedéket találsz és barátokat, egy nagymama, a lánya és unokájának az otthona, vagy a három arcú istennő birodalma?
Letti 11 éves, na de mióta is? És a kerti ösvény végén a kacsaúsztatóhoz érsz, vagy a világokat elválasztó, és minden tudást befogadó Óceán partján állsz?
Én nemtom, de Neil Gaiman igen.

"... Mondok egy fontos dolgot. A felnőttek se úgy néznek ki, mint amilyennek belülről. Kívülről nagyok, közömbösek, és mindig tudják, mit csinálnak. Belülről olyanok, amilyenek mindig voltak. Amilyenek a te korodban voltak. Az igazság az, hogy nincsenek felnőttek. Az egész kerek világon egyetlen egy sincs."

Állatok!

Ja tegnap, október 4.-én volt az Állatok Világnapja.
Akkor szóljon nekünk ez a dal :)

Ágai Ágnes: EMBER
Ha állat lennék,
soha nem tartanék embert a lakásban,
mert lármázik, piszkot csinál,
és egészségtelen.

Ha jót akarsz! (rántott alma)

Ha jót akarsz, akkor végy egy nagy, kemény húsú szaftos almát (a mutsu fajta a legjobb).
Vájd ki a magházát, hámozd meg, szeleteld ujjnyi vastagra, és egyszerűen panírozd be (liszt, tojás, morzsa). Miután olajban kisütötted, szórd meg fahéjas kristálycukorral, tegyél rá lépes mézet és löttyints rá egy kis tejszínt! Hmmmm....

Persze csak az elsőt ettem ilyen flancosan, utána natúr nyomattam, és a kutya is segített elpusztítani az almakarikákat.

Hellhound (Supernatural-FanArt)

Tudod:
Ha jó a kedved... Ha rossz a kedved...

Van olyan döntés, hogy még bele sem vágsz már tudod, csak veszíthetsz. Lenne más út, de tudod kihez légy hűséges. Söpörj el minden idióta szabályt, mert nem adhatod fel, pedig tudod, hogy csak sötétség vár rád, és a pokolkutya prédája vagy.
Te választasz. A Sors meg csessze meg!

Hallgassuk közben: Blue Stahli - Scrape

Napi SPN. idézet:

Kim Schortz:
...ez megfelelő pillanat lenne a beszélgetésre. Az elkerülhetetlenről.
Dean:
Biztos vagyok benne, hogy kedves vagy, és hogy jót akarsz, de az elkerülhetetlen az én világomban csak szinonima a küzdelemre. Mindig van megoldás.

9/1.

Mik a kilátások?

Kőbányáról messzire ellátni, "ez tudott".

Ha nyugat (Ny-ÉNy) felé sasolunk a megfelelő magaslatról, ezt láthatjuk.

Az IDŐt nem tudom meghatározni, nem értem, nem vagyunk jóban. Akkor legalább a TÉRben érezzem magam stabilan. Jó tudni, mi hol van. Nézzük mik is a kilátások:

A kép a Gergely bánya szánkózódombján készült (amikor még be lehetett menni a parknak készülő feltöltött agyagbányába). Szemben velünk a Budai-hegység leejtői, köztünk meg elveszik a "mélyben" Pest meg a Duna, és csak a pár kimagasló, jellegzetes épület kandikál a látómezőbe.

Lábam alatt az Óhegy, a lakóházakat alig látni a sok fától (Jó zöld ez a X. kerület). A Mázsa tér felé már több gyárépületet is látszik, és az a vastag erdősáv nem más, mint a Népliget. A Tisztviselőtelepből (régen az is Kőbányához tartozott) semmi nem látszik csak a helyes Rezső téri templom kupolája. Mögötte a nagy totem szerű a SOTE (88 m az épület). A torony mögül a Gellért Szálló orom csúcsa kacsingat. Utána már a hegyoldal látszik tele pötyögtetett házakkal, lombos erdővel. A tetőn virít a Rendőrtiszti Fősuli és a Széchenyi-hegy az adótoronnyal. Hmm, messze balra, a kis csúcson mintha a jánoshegyi Erzsébet-kilátó derengene. A lapos Pest nagyon eltűnt, pár daru meg templomtorony próbál ágaskodni, de én úgysem őket figyelem, hanem a felhőket.

A magassági adatokat a Google-val határoztam meg (Google Maps Find Altitude)

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Piknik az árokparton - STALKER (könyvjelző)

Stílus: 10 pont

Tartalom: 9 pont

Hatás: 8 pont (hiányérzet maradt bennem)

Hangulat: A Zónán innen és túl sem értek semmit, de megyek előre, nincs más választás. Csak a nyers ösztön és a saját lelki iránytű szabja meg a következő lépést.

Külcsín: 7 pont (Jól van megszerkesztve, de nem nagy erőfeszítés, részlet a filmből)

Újrázás: nem

Tanulság: Valóban jól ismered önmagad? Tudod ki vagy, mi a legbelső, mindent eldöntő vágyad? Vigyázz, a végén még teljesül.

Stalker: '79-es Tarkovszij film. Úgy néztem meg, hogy semmit sem tudtam a háttérről, csak hogy alap Sci-Fi és hogy a szélsőséges kritikákat kap a fórumokon. Nagyon jó film. Nyugtalanítóan szűkszavú, költői képekkel láncol magához. Rejtély, filozófia, és naná hogy nem tudsz meg semmit.

Piknik az árokparton - STALKER: a Sztrugackij testvérek regénye és a film forgatókönyve. A könyvtárban a filmes polcon csodálkoztam rá. Jé, ezt ők írták? Vittem haza.

Ilyenkor mindig óhatatlan az összehasonlítás, de én simán el tudok vonatkoztatni. Most könnyű is volt, mert a könyv annyira más hangvételű. Inkább háttere a nyomasztó filmnek. A regény, a komoly dolgok ellenére tele van humorral és a főhős gúnyos társadalom szemlélete ránk is átragad.

A földönkívüliek meglátogatták a Földet. Jöttek, mentek és ahol megálltak "piknikezni" megváltoztattak mindent. Ez a szigorúan zárt terület Marmont város határában, a Zóna. A Zóna, ahol a fizikai törvényei halálosan megváltoztak. A Zóna, ahol szanaszét hevernek a furcsa, érthetetlen, idegen tárgyak. Leydeni korongok, lidérckocsonya, tüzes pihe, ördög káposzta, szúnyogpilis, húsdaráló, aranygömb... Ezekkel a nevetséges elnevezésekkel veszélyes dolgokat azonosítanak a satlkerek, akik megszerzik az árut. Mert ugyan nem tudja senki hogyan működnek a Zónából származó dolgok, de mindenkit érdekel a cucc. A tudományos kutatókat épp úgy, mint a feketepiacot. A satlker ebből él. Persze mindennek ára van. Nem elég a veszély, az üldözés: a családot az utódokat, de még a lelkedet is deformálja a Zóna földönkívüli gyilkos vonzása.