Stalker: '79-es Tarkovszij film. Úgy néztem meg, hogy semmit sem tudtam a háttérről, csak hogy alap Sci-Fi és hogy a szélsőséges kritikákat kap a fórumokon. Nagyon jó film. Nyugtalanítóan szűkszavú, költői képekkel láncol magához. Rejtély, filozófia, és naná hogy nem tudsz meg semmit.
Piknik az árokparton - STALKER: a Sztrugackij testvérek regénye és a film forgatókönyve. A könyvtárban a filmes polcon csodálkoztam rá. Jé, ezt ők írták? Vittem haza.
Ilyenkor mindig óhatatlan az összehasonlítás, de én simán el tudok vonatkoztatni. Most könnyű is volt, mert a könyv annyira más hangvételű. Inkább háttere a nyomasztó filmnek. A regény, a komoly dolgok ellenére tele van humorral és a főhős gúnyos társadalom szemlélete ránk is átragad.
A földönkívüliek meglátogatták a Földet. Jöttek, mentek és ahol megálltak "piknikezni" megváltoztattak mindent. Ez a szigorúan zárt terület Marmont város határában, a Zóna. A Zóna, ahol a fizikai törvényei halálosan megváltoztak. A Zóna, ahol szanaszét hevernek a furcsa, érthetetlen, idegen tárgyak. Leydeni korongok, lidérckocsonya, tüzes pihe, ördög káposzta, szúnyogpilis, húsdaráló, aranygömb... Ezekkel a nevetséges elnevezésekkel veszélyes dolgokat azonosítanak a satlkerek, akik megszerzik az árut. Mert ugyan nem tudja senki hogyan működnek a Zónából származó dolgok, de mindenkit érdekel a cucc. A tudományos kutatókat épp úgy, mint a feketepiacot. A satlker ebből él. Persze mindennek ára van. Nem elég a veszély, az üldözés: a családot az utódokat, de még a lelkedet is deformálja a Zóna földönkívüli gyilkos vonzása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése