2014. október 9., csütörtök

Neil Gaiman: Óceán az út végén (könyvjelző)




  • Stílus: 10 pont
  • Tartalom: 10 pont
  • Hatás: 10 pont
  • Hangulat: A szörnyű felnőtt világ  és a szörnyű szörnyek ellen nem sok esélye van egy hét éves kisfiúnak
  • Külcsín: 8 pont
  • Újrázás: igen, igen, igen
  • Tanulság: Az örök igazságot csak érezni tudom, fel nem foghatom, mégis próbálok úgy cselekedni és élni, hogy megérjem az áldozatot.



  • Ha felidézzük a gyerekkorunkat, vajon valóban az igazságra emlékszünk?
    Vajon kiállhatatlan babysitter kezdett ki apával, vagy egy másik világból áttörő élősködő kerítette hatalmába a családot.
    Vajon a kirekesztés ellen dacolsz, vagy a szörnyű teremtmény elől menekülsz az éjszakába?
    Vajon a kedves maradi farm, ahol menedéket találsz és barátokat, egy nagymama, a lánya és unokájának az otthona, vagy a három arcú istennő birodalma?
    Letti 11 éves, na de mióta is? És a kerti ösvény végén a kacsaúsztatóhoz érsz, vagy a világokat elválasztó, és minden tudást befogadó Óceán partján állsz?
    Én nemtom, de Neil Gaiman igen.

    "... Mondok egy fontos dolgot. A felnőttek se úgy néznek ki, mint amilyennek belülről. Kívülről nagyok, közömbösek, és mindig tudják, mit csinálnak. Belülről olyanok, amilyenek mindig voltak. Amilyenek a te korodban voltak. Az igazság az, hogy nincsenek felnőttek. Az egész kerek világon egyetlen egy sincs."

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése