Homok képek

 

Hátra hagyott lábnyomok, útvonalak, kereszteződések, búvóhelyek. És történetek, mesék, amik mögöttük vannak.

Jó reggelt Napsugaram!

 

Saját kis káosz

Bevallom vonz a káosz.
De szerintem csak azért, mert annyira taszít a REND. Feszengek a makulátlan lakásokban, a túl nagy tisztaság elborzaszt, a szabályokban értelmet keresek, az arcon ráncokat, az égen felhőket, a labirintusból titkos kijáratot.

Nem, ez nem is igazi káosz. Csak amolyan saját kis rendetlenség.

Na, a rendetlenséggel meg az a bajom, hogy nem férek el tőle.

Ezt Picasso úgy oldotta meg, hogy vett egy másik lakást.... CöCö

Szóval, muszáj lomtalanítanom, könyörtelenül kidobálni, túladni, elhagyni a felesleges (na de minden kell!!!!!) dolgokat, mert nem tudok így előre lépni.

Múltkor például elhagytam az ernyőm. Nem szeretem az ernyőket, de esett az eső és ez egy szép, modern darab volt. Felakasztottam a trolibusz korlátjára. Leszálltam, s fent felejtettem.

Így visszagondolva, szerintem direkt hagytam ott. Olyan felszabadult megkönnyebbülés ragadott magával, mintha valami homokzsákot dobta volna le magamról.

Tervbe van véve a folytatás....

Szaloncukrot a sütibe

Sok leárazott maradék szaloncukor van a boltokban. Ez a sós karamellás kifejezetten minőségi cucc, de hiába finom nem tudok ennyit megenni. Viszont sütibe rejtve már nem olyan tömény.

Megint az alap MUFFIN tészta receptjét használtam. Begyújtom a sütőt. A tepsit kizsírozom, liszttel hintem.

Összeelegyítem a száraz anyagokat:
15 dkg zabpehely
15 dkg liszt
15 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor

1 csomag citromos cukor
1 csomag sütőpor
1 teás kanál szódabikarbóna

Ehhez kutyulom a nedves adalékokat (nem kell robotgép, elég egy fakanál):
10 dkg olvasztott zsír
2 tojás

3 dl író

A masszát a tepsibe öntöm és belepotyogtatom a csokikat. Sütöm.

A tészta felemelkedik, a sós karamell beleolvad, porcukor a tetején és minden oké.

Tátrai-Kovács: Helló, barátom

A vasárnapi verselő csak annyit mond, helló.

Helló, helló barátom,
Hol voltál, mond ilyen soká?
Az idő úgy elszállt,
Mint egy könnyű nyári éj
Oda lett minden
Úgy elfújta a szél

Az évek már nem várnak, rád
Az álmok sem hívnak ezután

Helló, helló barátom
Meséld el mi történt veled
Felégettél minden hidat
Melyen visszatérhetnél
A folyó úgy szaladna veled,
De leszállt már az éj

Az évek már nem várnak, rád
Az álmok sem hívnak ezután
Az évek nem várnak, rád

Ne kérdezd tőlem, mert nem tudom,
Mit látok most az arcodon
Ne várjál tőlem, most semmi mást,
Csak semmitmondó kifogást
Csak semmitmondó kifogást

Az évek már nem várnak, rád
Az álmok sem hívnak ezután
Az évek nem várnak, rád

2022 Képzelet erdeje (lejárt naptár)

 Vége az évnek.

Citromos mézes csirke

 😋 Szeretem 💖

🍗 Csirkeszárny, comb, bőrös nyak (kb 1,5-2kg)

🍋 Citromlé (kb 2dl) 

🍯 Méz (kb 4 evőkanál)

🌿 Gyömbér (lehet szárított por, vagy frissen reszelt)

              - Vaj

                 - só, bors, kurkuma

                       - csili, petrezselyem

Azért nem írok pontos arányokat, mert az függ az adagtól és az ízléstől.

Egy nagy serpenyőt választok, aminek fémből van a füle, mert a végén bedugom a sütőbe. A vajat megolvasztom, belerakom a csirkedarabokat. Fűszerezem: só, bors, kurkuma és a gyömbér. Felöntöm némi vízzel, átforgatom, és fedő alatt hagyom puhulni.

Amíg rotyog, addig összekeverem a citromlevet a folyékony mézzel.

Ha a húsi kezd puhulni, ráöntöm ezt a levet és jól átforgatom. Csaknem ellepi, ha nem, öntök még rá vizet, majd fedő alatt teljesen puhára párolom.

Begyújtom a sütőt, jöhet a csili és a petrezselyem. Ezzel is óvatosan összekeverem, a kilógó húsdarabokat a szafttal meglocsolom, és a forró sütőben szép pirosra pirítom.

Köretnek a sima főtt krumpli a legjobb, az átlényegült ízeket beszívja és a porhanyós csirkével egyesülve szétolvad a számban. 😍

De rizzsel is kiváló (legutóbb ezzel ettük), ezért álljon itt még pluszban egy ötlet, ahogy én szoktam készíteni a rizst.

Wok serpenyőben vajat olvasztok, s ebben pirítom meg a rizst (1 bögre). Sózom és egy kis kurkumát is kap. 2 bögre vízzel felöntöm. Forralom, majd kis lángon, fedő alatt 15 percig főzöm.

Közben apróra vágok egy kápia, vagy pritamin paprikát.

A rizshez keverem, még egy bögre vizet adok hozzá és visszarakom még 8-10 percre.

Ha megfőtt kis mélyedéseket nyomogatok a tetejébe és fürjtojásokat ütök bele, visszarakom a fedőt. 3 perc múlva elzárom, de a meleg lapon hagyom. A wok oldalához pirul az ízes rizs, belül puha, tetején meg ott vannak a finom kis tükörtojások.

Ímígyen szeretem. 😋

Motiváció

 Egy jó képért mindent meg kell tenni 😄

Na de mos akkor ki kapja az érmet?

Ken Follett: Az idők végezetéig (könyvjelző)

- Stílus: 10 pont
- Tartalom: 10 pont
- Külcsín: 9 pont  -1 pont, mert továbbra is pocsék a térkép
- Hatás: 10 pont
- Hangulat: A közösség megvéd, de korlátoz, ítélkezik és tévedhet, ezért muszáj dacolni a buktatók ellenére, hogy a tehetség ne hunyjon ki a szívekben.
- Újrázás: Igen és már megvettem a trilógia utolsó részét
- Tanulság: Egy kijelölt út nem mindig oda vezet ahova gondolnánk, viszont a stabil alapozás megtartja a hidat, hogy haza vezessen.

Ebből a könyvből is készült egy sorozat. Hát, csak nyomokban tartalmazta a regény szellemiségét, nagyon mellé ment a történet is. De a díszletek, a képi ötletek és a remek nemzetközi szereplőgárda miatt, akik kitettek magukért, fejcsóválva ugyan, de végig néztem.

A KATEDRÁLIS kötet folytatása újra a középkorba repít.

100 év erős közösséggé kovácsolta a virágzó Kigsbridge városát élén az apátsággal és az apácarenddel. A civilizáció és technika még gyerek cipőben jár, bár a sárból már kezd kiemelkedni a város. Na de jön háború, cselszövés és a pestis.

Főszereplőink már gyerekkorban belecsöppennek egy politikai ármányba, tanúi lesznek egy támadásnak, és már az akkori döntéseik, cselekedeteik meghatározzák a felnőtt életüket. Kiből lesz gyilkos, feltaláló, független nő, dacos szellem. Kit használnak eszközként, ki hajt fejet, ki vezeti a társait és ki éli túl.

De vajon a leszármazottakban felbukkan-e az ősök építő szelleme, embersége vagy kegyetlensége? Öröklöd, tanulod vagy választod a sors nevű életutat? A társadalom, a történelem vagy saját démonod áldozata vagy? A sok kérdés cseppet sem különbözik a mai világ kérdéseitől, még a modern vívmányok és szabályok sem sokat változtattak az emberi alaptermészeten.

Persze legjobban megint a gondolkodó elmék tetszettek, ahogy felötlik egy-egy ötlet, szerkezet terve, vagy egy megoldás keresése, híd, épület, új faragvány, hagyománytól elütő felfogás, egyszerű megfigyelésen alapuló kutatás, keresés.