Visszanéző a tizedik hónapra (Rúnanapló)

"Mindig folytasd a harcot!"
Október rúnája sem hiheti, hogy feladom, bármibe is vágom a fejszém. A kudarc csak ideiglenesen van bejelentve nálam.

Ezt a rúnát is megfordítottam.
Színes és küzdelmes havunk volt. Az ősz ilyenkor a legszebb és én élveztem is, csak már megint túl sok mindenbe fogtam.
Példul: van ami még alakul (konyhaszekrény), van amivel már a finisbe értem (ajtó) és van amivel megbirkóztam (szó szerint birkóztam a számítógép alkatrészeivel), de van amibe bele sem kóstoltam (előszoba padló), sőt amit végül nem nekem kellett mekkszerelnem (új csaptelep).
A végén még megkapom a kontár-díjat 😎:

Érzem, hogy jó irányba haladok, mégis a számomra kedves és lényeges dolgok háttérbe szorultak. Terv ezen változtatni.
Több rajz, több olvasás, több kutyázás, több csavargás.
Munkahely teher- és stresszmentesítése.
Ésszerűen korlátozott számítógép használat.
Kevesebb háztartási izé, bár a fészek fontos, de csak amíg nem nyűg.

És főleg:
"Mindig folytasd a harcot!"

Őszbúcsúztató fények (lövések mostanság)

PsArtnapló - Fa

Ja. Olyan kőbányai fajta. A telep szélén áll az agyagbánya permébe kapaszkodva, ahol a szél cibálja. Hol ilyen, hol olyan irányból. Kicsit kócosan hajladozik.
Aszem ez a fúriafűz távoli rokona, a dacfa.

Rövid szitkozódás: S. O. B.

Először is, mert nem tudtam még beszerelni a konyhaszekrénybe a fiókokat.

😬 Már megint nem azzal foglalkozom amihez értek 😵

𝄞𝆕𝅘𝅥𝅲♫♪♩ Másodszor meg tetszik ez a dal és hozzá a videó😋

Hellhound a lerázhatatlan (Supernatural - FanArt)

"...Ha jó a kedved, üsd a tenyered!..."
Ha rossz, akkor rajzolj pokolkutyát.

Nem, valójában nincs rossz kedvem, sőt jól mennek a dolgok. De minden boldog pillanat, vidám nap és minden elégedett sóhaj mellett érzem, hogy lerázhatatlanul a sarkamban liheg a pokoli eb. Érzem a csontok fájdalmában, az idő ketyegésében, a fáradt estékben.

Viszont ha Mihály arkangyal (Supernatural 14x01) megkérdezné tőlem is: Mit is akarok?
Azt felelném: Élni.
Csak úgy, élni. A többit bízzák rám. Lehet rosszul csinálom, lehet hogy jól, de én csinálom.
Úgy hogy cseszd meg pokolkutya koslass utánam, ha nincs jobb dolgod.

____________________________

SPN barkóba (fanfiction)

       A végtelen, sötét utakat szeli a chevrolet impala. Át Texason. Hátra van még jópár monoton, álmosító mérföld. Dean kikapcsolja a rádiót, és nagy komolyan kijelenti:
– Gondoltam.
Sam belemegy a játékba, nyújtózkodva becsukja apa naplóját. Kutatás felfüggesztve.
– Élőlény?
– Már nem.
– Te ölted meg?
– Igen.
– Sárga a szeme?
– Igen.
– Azazel?
– Igen, de ez könnyű volt –  dohog Dean.
– Dean, nem kell mindig démonokra gondolni. Ez barkóba. Próbálj túllépni a természetfelettin.
– Jól van, okostojás. Te jössz.
– Gondoltam.
– Pokolkutya!
– Igen! De honnan... – képed el Sam, de már kapaszkodik is, mert Dean benyom egy satuféket.
Az útkeresztnél egy pokolkutya áll.
– Miért látjuk a láthatatlant? –  kérdi Sam miközben zsebéből már elő is húzza a tőrét.
– Lekezeltem a kocsi üvegét – hadarja Dean.
– Szentolaj?
– Igen, de rákérdezni nem ér... Na, munkára – és kezdődik a vadászat.

____________________________

Hogyan tovább (SPN13-wallpaper)

Ma megtudjuk, mert folytatódik a természetfeletti sorozatom. A tizennegyedik év ODAÁT.

Addig is egy háttérkép a 13. évadról:

PsArtnapló - Nem szállok ki

Megint egy spirál került elém. Nem ellenkezem.
Az örvényből is csak úgy szabadulhatsz, ha hagyod, hogy leszippantson a tölcsér aljára, ahol kitörhetsz az őrült forgásból.
Nem ellenkezem, csak győzzem szuflával.

Visszanéző a kilencedik hónapra (Rúnanapló)

Szeptember rúnája árulással, csalódással, boldogtalansággal fenyegetett.

Ez a rúna szépen visszafordult az egyenes állásba. Pozitív olvasata lett minden lehangoló, sötét és örömszívó árnyéknak.
Nehéznek éreztem a napokat és fárasztónak a heteket, de baj ez? Nem.
Vettem az akadályokat a magam ütemében, néha többször nekiszaladva, vagy korrigálva az ugrást. Megfelelési kényszerem sosem volt, és a korlátaim is jó ismerősök.
Az emberi hülyeség sokszor elámít, de csalódni nem csalódtam senkiben, mert nagyon jól tudom, kire számíthatok igazán. Persze van pár ember, akitől többet várnék...
Jó lett volna több bohémság, lazaság, s jaj a könyveket is hanyagoltam. Viszont új irányba nyitottam. 😮Számítógépet "szereltem", vagy valami ilyesmi. Ventilátor, hűtés, memória... JozefProf útmutatásával bele mertem nyúlni a szörny gyomrába.😮 A másik roppant nőies vállalkozás, a bejárati ajtó felújítása. Még nincs kész, de alakul, legfeljebb fogpiszkáló lesz a végeredmény.
Összegezve, a szeptember jó kis hónap volt.