2016. február 11., csütörtök

Vad felhők allatt

Azt kiáltod: KŐ-BÁ-NYA!
Azt felelem: ÚÚÚJ-HEGY!

Délutáni séta. Viszem a fényképezőgépet.
Vad fellegek kavarognak, vakítóan szikrázik a nap, a levegőt harapni lehet, olyan frissre pucolta a tomboló szél. Na, járjunk egyet!

 A Sibrik Miklós úton kezdődik a csúcs, de a fénylő ég bolt szerencsére elnyomja a jelentéktelen autókat (így nem is zavarnak annyira, mint ahogy szoktak).

Legtöbbször itt találkozom Odinnal. Jött is, de utálja, ha fotózom, ezért pár falat és szemrehányó károgás után elhúzott a Lavotta felé.

A Zsombék utca felé kerültünk, és folyton az eget bámultam.
Ilyen háttérrel még a börtön is impozáns.


Találkoztunk Gioval

A Nap bújócskázik a toronyházak közt.

Jonatán persze mást figyel.

Felhők, felhők, felhők ...

... meg a párhuzamosok, amik a magasfeszültségnél találkoznak.

Ellenfényben nagyon drámai a lakótelep


Jó volt a séta. Megéheztem, jöhet az estebéd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése