Azt hittem jégbe fagy a város vagy ilyesmi, de hó helyett a tavasz jött, amit nem bánok. A várt új munka jegelve, viszont szép lassan felolvadt a dolog: elsején megyek dolgozni :)
A jégtáblák alól azonban alattomos "kis" adósságok is felszínre kerültek, még ha nem is az enyémek, érintik a családot.
Egy kedves rokon hirtelen halála (amit mos sem tudok elhinni) is megfagyasztotta a levegőt. Voltak ragyogó, szikrázóan szép napok, de elég volt ebből a februárból!
A reggeli napsugarak apó dolgokra világítanak rá. Érdemes lehajolni. És nézd, a kerítések padkáin a surlófény miniatűr tájakat varázsol elénk, majd újra árnyékba húzódik.
A moha, a zuzmó észrevétlenül növekszik, a háttérben építi a zöldellő törpebirodalmat.
A vasárnapi verselő is ehhez választott rigmust.
Tamkó Sirató Károly: Törpetánc
Fenn a hegyen,
körbe-körbe,
Tűztáncot jár
három törpe.
Rátiporva
kőre, rögre,
azt huhogják
megpörögve:
Hipp,-hopp,
hepe,-hupa,
avar,-muhar,
jaj, de puha!
Kutyaörömök: szimat, pocsolya, jaszkari, tuskóra fel, bokorba be, pogácsa, játék, gyakorlatok, rémisszük halálra azt a sompolygó gyanús alakot, csajozás, bandázás, szökés (ha már szökőnap van), de vissza jön a jó Jonatán csak kicsit afrászt hozza rá... megvolt.
És hogy mennyi tuskó, farakás, rőzse halom van most. Kész fakitermelés.
Ja persze, mert a tavalyi nagy viharok letarolták a Népligetet, és a kertészek próbálják rendezni a terepet.
A neten találtam ezt a képet. Igazándiból ezt a technikát a próbáltam ki.
A tésztát összegyúrom, kidolgozom és egy órát meleg helyen kelesztem.
Mikor szépen megkelt, négy egyforma részre osztom, köröket nyújtok belőlük, és közé kakaókrémet kenek, plusz megszórom kakaóval is (hogy tényleg kakaó legyen). A rétegelt tésztát a képen látott módon próbálom bevagdosni és megtekerni. 10 percet még így is kelesztem, tetejét tojással lekenem és megsütöm.
Na, az én kalácsom látható módon nem lett olyan.
Nem bánom, mert a "Csúnya, de finom" kategóriában viszi a pálmát. Hmm!
A tészta porhany, a közepe kakaótól szaftos, a gyömbér-citrom páros íze abbahagyhatatlanná teszi a kalács majszolást.
A másnapi maradékért kisebb harc folyt (testvériesen feleztünk, enyém lett a nagyobb rész).
William Shakespeare különleges helyet foglal el az európai kultúra bonyolult, színes szövetén, és nálam is akár mikor elő ugorhat agyam rejtett fiókjából egy-egy Sekszpír-hős, az utcán jön szembe Lear király, a szomszéd kiköpött Falstaff, a lányok fiúnak öltöznek, a fiúk lánynak, vagy Ahogy tetszik.
Bereményi Géza:
Dal a ravaszdi Williemről
Hol volt és hol nem volt, Dániában
egy királyfi, aki egy szép napon,
hogy leplezze titkát, mely rosszra vinné,
bolondot mímelt, ó borzalom.
Bolondok között így lévén józan,
Mérgezett kardba ütközött;
s trónjába nyugodt urak beültek
székelvén béke és harc között.
Ám e királyfi úgy hala meg,
Hogy adának néki díszsírhelyet.
És eme sírt, ó borzalom
Láthatni ma is a színpadon.
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
Egy sötét éjjel neje nyakára
helyezte kezét egy mór vezér,
s belőle végén a szuszt kinyomta, a látványt így nem zavarta vér.
Látjátok, micsoda kacskaringók
jellemzik szívünk útjait.
Vacogva sandítunk tükreinkbe,
hol a kulcs, mely minden zárt kinyit.
Itt állunk úgy, mint a mór vezér
magunk kifosztva másokért.
Itt állunk és a szánk nyitva van:
– Ez aztán tud, ez a Sekszpír Viliam!
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
Valószerűtlen púpot a háton valószerűvé tenni kell.
Méghozzá úgy, hogy világnak hátát hajlítni kell egy púpig el.
És ha egy gigászi gerinc is hajlik,
Richárdnak púpja nagy mintát követ,
meggörbedt időben meggörbedt férfi
legelső divatfi még lehet.
Viszkető háttal bámuljuk őt,
Idők hajlását felismerők,
mert Richárd király a nagy vég előtt
négy felvonásra divatba jött.
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
És tükrünk szétszórt szilánkjait
Shakespeare úr ragasztja, foltozza itt.
Mi itt állunk és a szánk nyitva van:
– Hogy miket tud, ez a Sekszpír Viliam!
Deannek számtalan arca van, mégis mindig megbízhatóan Dean marad. Mint egy sziklába vésett kelta csomó, ami először egyszerűnek tűnik és csak később látod meg végtelen fonatait.
Az erő lehet alkotó, lehet pusztító. Hegyeket emelhet és rombolhat a földig. Vonz vagy elsodor. Alszik vagy csak ostobán pufog. Láng, szikra, tűzvész? Szökkenő patak vagy megállíthatatlan gleccser?
Mindenkiben ott van és lehet, hogy nem hajlítod el az univerzum idősíkjait (csak egy kanalat), de bármikor előhúzhatod a magad fókuszált erejét, hisz minden nap szükséged van rá, hogy kihúzhasd magad.
Hangulat: Poros kódexek súrlódó lapjai fantasztikus világról regélnek.
Külcsín: 10x10 pont. Ezt szeretem, amikor a szöveg és az illusztráció összeforr, egymást támogatva adják kezembe A Könyvet. Az írók a tervezők és több mint 25 művész közös munkája. Rajzok, festmények. térképek marginálok, sorminták effektek ... Gratula!
Újrázás: Meg kéne szereznem
Tanulság: Nagy népek, hatalmas dinasztiák, harcosok, kereskedők, fosztogatók, rabszolgák, tudósok, kalózok, papok, varázslók és lovagok, mind apró fejezet csupán (vagy csak lábjegyzet) az Idő könyvében.
Nehéz olvasmány: másfél kiló. Yandel mester az Óváros tudósa elénk tárja az évek hosszú során gyűjtött adatait, történetit Westerosról és az ismert világról. A könyv és (vagy) a sorozat rajongói végre összefoglalóbb képet kapnak a Trónok harcának hátteréről, a Hét királyság történelméről, az Első emberektől az Andalokon át, végig vezetve a Sárkány királyok uralkodását, a hódítástól az őrült király bukásáig. Megismerjük a nagy házak szövevényes történetét, északtól délig utazva. Sárkány, Farkas, Oroszlán, Szarvas ... Föld, harc, dac, vér, árulás, szövetség, titkok, mágia. Tűz és Jég. Kedvenc sárkány király: V. (Esélytelen) Aegon Targaryen Ahol jól körbe néznék: Casterly-hegyen a Lannister-vár szikla labirintusa. Amit végig járnék: természetesen a Fal És: hajrá Észak!
Délutáni séta. Viszem a fényképezőgépet.
Vad fellegek kavarognak, vakítóan szikrázik a nap, a levegőt harapni lehet, olyan frissre pucolta a tomboló szél. Na, járjunk egyet!
A Sibrik Miklós úton kezdődik a csúcs, de a fénylő ég bolt szerencsére elnyomja a jelentéktelen autókat (így nem is zavarnak annyira, mint ahogy szoktak).
Legtöbbször itt találkozom Odinnal. Jött is, de utálja, ha fotózom, ezért pár falat és szemrehányó károgás után elhúzott a Lavotta felé.
A Zsombék utca felé kerültünk, és folyton az eget bámultam.
Ilyen háttérrel még a börtön is impozáns.
Találkoztunk Gioval
A Nap bújócskázik a toronyházak közt.
Jonatán persze mást figyel.
Felhők, felhők, felhők ...
... meg a párhuzamosok, amik a magasfeszültségnél találkoznak.
