Az Emlékek háza tele van hangokkal, szagokkal, érzésekkel.
Mosoly és szomorúság rajzol bonyolult freskót rá. A mennyezete dallam, a fala illékony füst, amin áttetszik a ma, és bekacsint a holnap.
A rémeket lent tartom az alaksorban, de néha szellőztetem, mert olyan dohos a leheletük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése