Érdemes felemelt fejjel járni (persze azért ne bukj orra). Sok szépséget tartogat az Ég még egy olyan ateistának is, mint én.
Íme egy-két alkalom amikor a fényképezőgép is velem volt.
Egy visegrádi kiránduláson, amikor felértünk a Nagy-Villám tetejére, ez a
felhődzsinn várt minket.
Kőbányán messzire ellátni. A többi kép mind itt készült
A bárányfelhők viccesek, főleg mikor ekkora villanypásztor őrzi őket.
Néha össze-vissza firkálják a kondenzcsíkok a látóhatárt feletti sztrádát. (Ebben a negyed órában 18 repcsit számoltam a felső régióban, és még 4 felszállót láttunk, hallottunk, ami Ferihegyről emelkedett) Nagy volt a forgalom reggel hét előtt.
Nézd: sokszor párhuzamos az égi és a földi út
Ez meg olyan Szinyei Merse Pál szerű, csak az akt fázott, a pacsirta meg elszállt.
Egyik reggel vákumfelhő borult Újhegy fölé. Mintha egy dunsztos üvegben lettünk volna.
A felhők nagyon tanakodnak, magas a feszültség, de aztán egy csepp eső sem hull.
Allegóriát is találok:
Szabadság
Hogy is volt a Hofi-dumában?
50-es évek, kop-kop, iroda.
- Szabadság elvtársak!
- Szabadság!
- Szeretnék három nap szabadságot.
- Nincs szabadság.
- Szabadság elvtársak!
- Szabadság!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése