PsArtnapló - Cukormáz

Akkor most ennék egy kis eszterházy tortát. De ilyen cukormázzal legyen ám bevonva, ni! Amiben van egy leheletnyi selymes citromíz, és olyan bódítóan illatozik, mint a mai lágy nyárestén a virágzó hársfák álma.

PsArtnapló - Időhurok

Újra indítom, illetve folytatom a PsArtnaplót.
A szabály kb. ugyan az, photosoph programmal rögtönzött 10x10 cm-es rajz, fél óránál nem kevesebb, de az egy órát meg nem haladó babrikálással.

Kezdjük is egy időhurokkal, mert néha tényleg abban érzem magam.

Tigris

A vasárnapi verselő sincs megszelídítve, de a vadság mellé nem árt egy kis filo.

William Blake: A tigris

Tigris! Tigris! éjszakánk

Erdejében sárga láng,

Mely örök kéz szabta rád

Rettentő szimmetriád?

Milyen katlan, mily egek

Mélyén gyúlt ki a szemed?

Szárnyra mily harc hőse kelt,

Aki e tűzhöz nyúlni mert?

Milyen váll és mily művész

Fonta szíved izmait? És

Mikor elsőt vert szíved,

Milyen kar s láb bírt veled?

Milyen pöröly? mily vasak?

Mily kohóban forrt agyad?

Mily üllőre mily marok

Törte gyilkos terrorod?

S amikor befejezett,

Mosolygott rád a mestered?

Te voltál, amire várt?

Aki a Bárányt, az csinált?

Tigris! Tigris! éjszakánk

Erdejében sárga láng,

Mely örök kéz szabta rád

Rettentő szimmetriád?

(ford: Szabó Lőrinc)

Angolul:

Magyarul:

A dzsungelben más tigris is jár:

Geszti Péter: A tigris éjszakája

Fut a hold, és menekül a felhő

Kusza folt, a bokor és a lomb

Fut a hír, és menekül az erdő

Vicsorít a koponyán a csont

Fut a múlt és újraszövi hálóját

Aki bújt, ma véghez viszi bosszúját

Fut egy árny, és csupa csík a háta

Fut egy árny, és dübörög a csend

Fut egy árny, és lobog szeme lángja

Fut egy árny, és ég a dühe bent

Fut a csík, a vonala egy rémet mér

Fut a csík, a színe mint az alvadt vér

Ez a tigris éjszakája, ez a bosszú némasága

Ez a tigris éjszakája, ez a gyilkos némasága

Ne less, ne láss, ne hallj, ne szólj...

Fut a fény, és derengeni nem mer

Fut a fény, és fekete az ég

Fut a fény, de hova fut az ember

Hova ér, kit kiszemel a vég

Fut a szél, az iszonyat a holddal kél

Fut a szél, és még a telihold is fél

Ez a tigris éjszakája, ez a bosszú némasága

Ez a tigris éjszakája, ez a gyilkos némasága

Ne less, ne láss, ne hallj, ne szólj..

Madár 01

Nyitottam egy madaras könyvet. Ő az első szereplő, egy csonttollú.

Szén vázlaton grafitrajz, tussal és akrillazúrral feldobva

Kapcsolatok

Ez így egy absztrakt kép. Fotó.

Amúgy meg kacsát sütöttünk, majd beáztattuk a tepsit, és nekem nagyon tettszettek az úszó zsírgyöngyök...

Úton-útfélen lövések

Hobo: Csavagók tízparancsolata (könyvjelző)

- Stílus: 10 pont

- Tartalom: 10 pont

- Hatás: 10 pont

- Hangulat: mi más, hát blues-os
- Külcsín: 9 pont

- Újrázás: Szeretném, ha mindig a kezemügyébe lenne

- Tanulság: Én nem vagyok csavargó, mégis érzem

Van, hogy rólam szólnak a sorok. Van, hogy nem is értem mit akar mondani. Van, hogy gombóc szorítja a torkom; van, hogy könnyesen mosolygok; vagy vigyorogva bólogatok. Hideg ráz, beszippantom az eget vagy elvetem a túl keserű magokat...
Ezek Hobo személyes gondolatai, vagy összegzések, mint valami lepárolt bor seprővel az alján... Köszönöm a bizalmat.

Röviden:
1. Ne zavard Isten álmát
2. Minden városban adj pénzt a koldusnak
3. Tartózkodj a tömegtől
4. Kevesebb legyen a különös, mint a tiszteletreméltó
5. Alázatosság, figyelem, nyitottság minden új iránt
6. Tiszteld a régi mestereket
7. Szakíts időt a zenére
8. Asszonyt és italt ne utasíts vissza
9. Hagyj jeleket magad után az úton
10. Légy szerelmes az életbe

Egy kis háttér anyag:

Diana Gabaldon: Outlander 4 - Őszi dobszó (könyvjelző)

- Stílus: 10 pont

- Tartalom: 10 pont

- Hatás: 10 pont

- Hangulat: Az Új föld vad illata, a honvágy keserű íze és az érzelmek teljes színskálája járja át a terjedelmes regényt.
- Külcsín: 7 pont

- Újrázás: Naná! És megint várom a folytatást. Őszre ígérték az ötödik részt 😊

- Tanulság: Mindenkinek megvan a maga klánja, törzse, falkája, csapata. Bárhová vetődjön is az ember, a mellkasában visszhangoznak a dobok.

Folytatjuk az izgalmas utazást az időn keresztül, mert hívnak a baljós kövek.
Amíg Jamie és Claire otthont keres a még szinte érintetlen Amerika veszélyesen gyönyörű vadonjában, addig lányuk próbálja elfogadni és feldolgozni a tényt, hogy anyját és sosemlátott apját évszázadok választják el tőle. Persze a végén csak utánuk indul, és sikerül titokban átkelnie a kőkörön.
Lássuk, hogy boldogul egy huszadik századból idecsöppent lány 1769-ben. Akadályozhat-e egy szerelmes történészt az idő, a tér, maga a NŐ, az erőszak, a kétségek vagy egy féltékeny apa. Hogyan épít szinte puszta kézzel otthont, családot, klánt egy száműzött skót az erdő közepén varázslatos asszonyával az oldalán. Megkönyörüljünk-e egy kalóz életének, ki éli túl a himlőt, elfogadható-e a rabszolgaság, hogyan műtsünk heresérvet, vadak-e az indiánok és finom-e a mókuspörkölt?

Tudom a régmúlt és a történelem megváltozhatatlan, de a képzelet végtelen, és ez a könyv messzire repít.

Visszanéző a negyedik hónapra (Rúnanapló)

Április rúnája ajándékok ígéretével zúdította rám a tavaszt.

Hopp, majdnem elfelejtettem a visszanézőt. 😮
Pedig sok minden történt. Adok-kapok, jó-rossz, ilyen-olyan, de mintha csak befelé vezetne út, kifelé nem.
A kanyargó alagútban megyek, megyek, látszólag tudom is, hogy merre, még világítani is próbálok a társaimnak, de se a közérzetem, se a kedvem nem valami rózsás. Persze élvezem a elmélkedéseket, és koponya-barlangomban is szépen gyűlnek a rajzok, sőt ezek a képek élesebbek, mint a külvilág illúziói...
Nos, akkor most mi is volt az ajándék?
Lehet, majd utánvéttel hullik az ölembe? Rendben, várom.