Mai vasárnapi verselő belenéz a Különórába, ami költőnagyjainkkal foglalkozik.
Nem, nem azért szeretsz egy költőt, mert követendő példakép. Nem azért rajongsz egy íróért, mert feddhetetlen jellem. A művekben van a titok, ami megfog. Ahogy érzik, ahogy látják a világot. Talán úgy, mintha te írnád.
A művész is ember, na! Máskülönben csak megkopott kötelezőolvasmány, vagy fetisizált bálvány lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése