Igen, sétáltunk erre az Apuval a múlt században. Na, de megnézem most milyen.
Leszálltam a 75-ös troliról - Szent István park.
Házak közé szorított üde futószőnyeg.
Amikor végre bejutottam, mert ugyan sok kapu volt a kerítésen, na de nem mindegyik engedett be, megkönnyebbültem ahogy kinyílt a láttér a Duna felé,
Szabad kőbányai lelkem kereste a parkot. Mert ezek az egyenes utak, szegélyek, rácsok és kerítés mögött kerítések kissé zavartak. Persze mindig találok jó és szép dolgokat, sőt kezdtem magam jól érezni. Vissza-vissza fogok térni ide.
Van játszótér piciknek, jó sok pad, tetszik a kertészeti elgondolás és a növény összeállítás. De ami igazán pozitív irányba döntötte a mérleget az az emlékrózsa ágyások voltak, na és amikor megláttam a vén szivarfák arcát, akkor megbocsájtottam minden merevségét ennek a városi "parknak".
Pár fotó:
Amikor újra nyílnak a rózsák, biztos erre sétálok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése