Február rúnája csendes tűrést javasolt.
Nem sok választásom volt.
Az időjárás vad szelét álltam. Bacik, vírusok egyenlőre sikertelenül támadtak. A munkahelyi viszonylagos tétlenség már nem zavart annyira. Sőt a tunyaságot megpróbálom beiktatni a mindennapokba is, persze csak is építő jelleggel, mert azt vettem észre, hogy ez serkenti a filozófiai hozzáállásomat.😜
A barátoknak is volt idejük (kivártam, nem sürgettem senkit, az aggódás ellenére). Andival kissé keserű kávézás (sajna a panaszaira nem adhattam gyógyírt, és a problémák felismerése-megoldása is rá vár). Hajnival Ásvány börzéztünk beszélgetéssel. (Rendben lesz a csaj. Erős, nem hagyja magát és kilép az áldozat szerepéből). Még egy színház is becsúszott. Bent a lányok elrángattak (és én hagytam) a "Dolgok, amiért érdemes élni" egyszemélyes darabra Bereczki Zolival. Nagyon jó volt.
Összegezve a múlt hónap: lehet, hogy jégeső és vihar tombolt körülöttem és néha bennem, de én valahogy védve éreztem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése