A tizenkettedik hónap rúnaköve figyelmeztetett, hogy ne engedjem magam kihasználni.
Jó. De én szívesen csinálok minden félét és könnyedén is megy. De igen, tényleg vannak akik nem tudják hogy, hol a határ. A'szem a jövőben másképp kell kezelnem ezeket a dolgokat...
Amúgy szép nyugis volt az év vége, próbáltam nem túlbonyolítani a terveimet (mindig osztottam kettővel), egyszerűen megoldani a problémákat, nem rágódni, nem kapkodni.
Vagyis a havi drámai jóslat kissé túlzott.
Jó hónap volt. Jó év. Ágyő 2019. Jöhet a következő kör.
2019. december 31., kedd
2019. december 28., szombat
2019. december 27., péntek
Kézrátét
Kartonra fel! Szén, filc, zselés toll.
Ez a kis majom kézrátéttel gyógyítja a gyerekes viselkedést, a magányt és a sima frizurát.
Ez a kis majom kézrátéttel gyógyítja a gyerekes viselkedést, a magányt és a sima frizurát.
2019. december 24., kedd
A huszonnegyedik adventi nap ajándékai
✴✴✴✴✴✴
KÍVÁNOK
✴✴✴✴✴✴
BOLDOG KARÁCSONYT
✴✴✴✴✴✴
MINDENKINEK!
✴✴✴✴✴✴
🌟 Utolsó simítások az ünnepi ablakon (hagyjuk a fenyőket az erdőben).
A led égősor kibogozása komoly megpróbáltatás volt. Azt hittem csak nekem, de vannak sorstársak: Jensen
🌟A halászlé az halászlé.
🌟Tesóm sütött sütit. Avagy mégis vannak csodák.
(Ünnepi cikizésben részesítettem, amíg készítette) 🌞
2019. december 23., hétfő
A huszonharmadik adventi nap ajándékai
🌟 Egy kád sós fürdő szolmizációs csakratisztítással és egy bögre earl grey teával.
Utána roppant jól éreztem magam.
Energia 8 pont
Derű 9 pont
Nyugalom 10 pont
Találtam is hozzá zenét:
TŐŐŐŐlem. Remélem hamar lezavarom, de meg van a véleményem a hatalmasokról (akiknek hat alma sok).
2019. december 22., vasárnap
A huszonkettedik adventi nap ajándékai
🌟 Azért reggel kisütött a nap, hogy lássuk milyen szépen meghíztak a mohák és a gombák az esőben.
🌟 Eső. Eső. Eső.
Estére már úgy zuhogott, hogy a leejtős utcák kispatakká váltak. A föld mégis örömmel szürcsölte a bőre eresztett áldást, mintha nem is tél lenne.
🌟 Eső. Eső. Eső.
Estére már úgy zuhogott, hogy a leejtős utcák kispatakká váltak. A föld mégis örömmel szürcsölte a bőre eresztett áldást, mintha nem is tél lenne.
2019. december 21., szombat
A huszonegyedik adventi nap ajándékai
🌟 Találtunk valamiféle virággumót, amit a kertészkedő polgártársak kidobtak az illegális szemétdombra. Levágtam a hosszú szárról. Elteszem, hátha kitelel és tavasszal elültetem.
Így ránézésre a maradványokból a kánna virágra tippelek. Ú, akkor bitang magas növényem lesz.
Valami ilyesmi:
🌟 Rég volt körözött.
Legyen most. Legyen karácsonyi körözött. Csináljuk meg! És megcsináltuk.
2019. december 20., péntek
A huszadik adventi nap ajándékai
🌟 Utolsó munkanapnak kicsit pörgős volt, de voltak jókívánságok, ajándékok (adok, kapok), telefonos, e-mail-es, személyes, baráti, főnöki, hálás, hivatalos és ismeretlen.
Volt sok röhögés, kaja, pia, megérkezett a lézer lencse (na, azért), hamarabb elengedtek minket és januárig elhagytuk a fedélzetet, bezártuk és lepecsételtük a műhelyt.
🌟Reggel kiszabadítottunk egy nőt a saját folyosóáról.
Sötét utca (cserélik a kandelábereket).
- Elnézést hölgyem, ott lent a kiskutyával - szólt egy hang a fejünk fölött - Leejtettem a kulcsomat. Felhozná nekem?
Na de hol van? Bokor, lépcső, sötét zug... Még jó, hogy a kutyatáskán van lámpa. Alap felszerelés a bicska, zacsi, labda, kaja mellett.
- Megvan!
- Jaj, megmentett - sóhajtott az ismeretlen.
- De hogy menjek be?
- Hát ott a kulcs.
- Tényleg. De hülye vagyok! - röhögve szaladtam fel a másodikra és kiszabadítottam rabságából.
Jonatán szerint értelmetlen játék volt ez a rohangálás, de rám hagyta.
2019. december 19., csütörtök
A tizenkilencedik adventi nap ajándékai
🌟 Ma ismét vidáman telt a munkanap. 😃
🌟
🌟
Pilinszky János: Advent
Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
2019. december 18., szerda
2019. december 17., kedd
A tizenhetedik adventi nap ajándékai
🌟 Szeretem a kartont. Azt a szép, 2 mm vastag osztrák szürkét (a'szem , így hívják). Még a lézer gépecskénk is csak negyedjére vágja át. Masszív, bár ha úgy akarja, törik mint a keksz, vagy foszlik mint a kalács. Ha jól bánok vele, erős alapja lesz a terveimnek. Papir dioráma, szén és pasztell rajzok, egyedi könyvecskék.
Gyere Karton! Miénk a jövő.
🌟 Veszett, tavaszi idő decemberben. Ez nem normális - mondjuk ilyenkor, de már ez a sok nemnormális a normális.
2019. december 16., hétfő
A tizenhatodik adventi nap ajándékai
2019. december 15., vasárnap
2019. december 14., szombat
A tizennegyedik adventi nap ajándékai
🌟 Rossz kedvünk tele.
Igen, erre is szükség van. Ajándék a melankólia, mert az nálam a gondolatok álomszerű zsibbadt forgását jelenti. Ilyenkor kár bármi komolyba fogni, csak eltörik, leesik, valahogy nem jól sül el. Minimális cselekvés, kevés társalgás. Majd holnap harcolunk.
Ez az idő alkalmas az változások felismerésére, filózásra, elhatározásokra.
Még jó, hogy szombat van.
Igen, erre is szükség van. Ajándék a melankólia, mert az nálam a gondolatok álomszerű zsibbadt forgását jelenti. Ilyenkor kár bármi komolyba fogni, csak eltörik, leesik, valahogy nem jól sül el. Minimális cselekvés, kevés társalgás. Majd holnap harcolunk.
Ez az idő alkalmas az változások felismerésére, filózásra, elhatározásokra.
Még jó, hogy szombat van.
2019. december 13., péntek
A tizenharmadik adventi nap ajándékai
🌟 Andi-randi. Baráti csevegés egy kávé mellett. A kávé nagyon snassz volt. Csevegés a szokásos. Eszmecsere a klimaxról, a munkáról, a világról meg hogy mizu.
🌟 Feltöltődtem és így volt energiám egy hosszabb sétára. Jonatán meg felpörgött a kacsamáj pástétomtól, amit JozefProf küldött neki. Meg is kerültük a lakótelepet. Legalább végre megnéztem az új miniszobrokat, meg a tónál a fényeket.
🌟 Feltöltődtem és így volt energiám egy hosszabb sétára. Jonatán meg felpörgött a kacsamáj pástétomtól, amit JozefProf küldött neki. Meg is kerültük a lakótelepet. Legalább végre megnéztem az új miniszobrokat, meg a tónál a fényeket.
Kockacukor legyecskékkel (cukorgyár) |
Nem'tom |
Malacok (disznóhízlalda) |
Sikló |
csiga fosszília |
foszília |
Halak (Mélytó) |
Fény a stégen |
2019. december 12., csütörtök
A tizenkettedik adventi nap ajándékai
🌟 Lassan körvonalazódik az ünnep. Próbálok ajándékokban gondolkodni (kissé nehezen megy), hallgatom a többi embert, a buszon beszélgetnek, a boltokban fecsegnek hogyan készülődnek. Nézem a város hacacáréját, bámulom a fényeket és keresem a lángot.
🌟 Ez a 2012-es dal jobban elmeséli.
2019. december 11., szerda
2019. december 10., kedd
A tizedik adventi nap ajándékai
🌟Most egy ellentmondás volt a csomagban.
Véget ért a kis szabim, és nagyon keservesen vonszoltam magam a munkahelyre, de mire odaértem szinte már lelkesen szedtem a lábam, és örültem a többieknek, na nem mindenkinek, hogy újra találkozunk, s együtt, vállt vetve küzdünk a munka szilaj hullámaival. 😊
Véget ért a kis szabim, és nagyon keservesen vonszoltam magam a munkahelyre, de mire odaértem szinte már lelkesen szedtem a lábam, és örültem a többieknek, na nem mindenkinek, hogy újra találkozunk, s együtt, vállt vetve küzdünk a munka szilaj hullámaival. 😊
2019. december 9., hétfő
A kilencedik adventi nap ajándékai
Az energiaszintem olyan alacsony mint egy nyúlsóskának. Vagyis szabadság ide nagy tervek oda a tettvágy lángja csak pislákol.
🌟 Ennek ellenére ma kedvel sürögtem a konyhában nem muszájból. Jó kis raguleves mellé rizs felfújtat is rittyentettem.
🌟 Kaptam egy csomag színes tűfilcet. Kipróbáltam. Fog.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)