2018. június 20., szerda
2018. június 19., kedd
...ÁCIÓ, ..KÁCIÓ
A suliban most kezdődött, nekem most ért véget a vakáció. Bő két hét szabi.
- Ja, hogy sokszor esett?
- Ja, hogy főleg itthon babrikáltam, s Kőbányáról is csak órácskákra tettem ki a lábam?
- Ja, hogy megpróbáltam főleg kutyatársaságban múlatni az értékes időt?
Alapszabály: ne tegyek olyat, amihez semmi, de semmi kedvem.
Persze volt csavargás is, barátok, könyvhét, kultúra, kreatív sarok, csakra tisztítás és a hajam is el kezdett nőni.
A nyaralásnak ugyan vége, viszont szeretnék ezen az ösvényen maradni.
Pár lövés a sétákról:
2018. június 17., vasárnap
2018. június 14., csütörtök
Mégis karácsony (SPN FanArtBook)
Tudom: annyira aktuális így javában a fülledt nyárban, de a ceruzám alól mégis a karácsony bukkant elő a SUPERNATURAL könyv sötét oldalán.
2018. június 13., szerda
Legyen KÉK
Még volt egy tasak főzős textilfestékem. Batikozzunk!
Összekötöztem pár pólót. Ilyen lett.
Tetszik ez a kék... de hogy miért nem vettem fel gumikesztyűt... pedig tudtam, hogy három napig a kezem is kék lesz... jellemző.
2018. június 12., kedd
2018. június 8., péntek
PsArtnapló - A turgor ereje
Ha az amatőr természetbúvár és a fantasy-rajongó találkozik:
A turgor a sötét anyagból kel életre. Ereje feszíti a növények nedveit. Rügy fakad, a fák levelet bontanak, hajlanak és nőnek... s aztán, ha a turgor megharagszik, és felszökik a nyomás, akkor megindul az entek serege, hogy elsöpörje Vasudvard barbár ork hordáit.
2018. június 7., csütörtök
Madár 02
Ökörszem a második rajz a madaras könyvben.
Grafit akrillazúrral.
Ritka izgága és picinyke, bujkálós kismadár, ezért mindig örülök, ha látom.
Na de azt nem várja meg a kis jaszkari, hogy le is rajzoljam, ezért külön köszönet a végtelen türelmű fotósoknak, akik lencsevégre tudják kapni az állatokat (és közzéteszik), így én is vizsgálódhatok, gyönyörködve a részletekben.
2018. június 5., kedd
PsArtnapló - A súlytalanok
Vannak olyan emberek, akik bármihez is fognak, bármit mondanak, annak nem érzem az erejét, értelmét, súlyát. Véleményük lopott, szavuk betanult, még a szenvedélyük is csak pislákol. Nem az önbizalom hiányzik belőlük, hanem a karakter, az egyéniség, ami meghatároz.
Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (könyvjelző)
- Stílus: 10 pont +10 pont a fordítónak (Gálvölgyi Judit)
- Tartalom: 10 pont
- Hatás: 10 pont
- Hangulat: Bizonytalan, magányos, kattant kamasz legyek, vagy higgyek a rémálmoknak?
- Külcsín: 10 pont +10 pont, mert tele van zavarba ejtő régi fotókkal, amik nem csak illusztrációk, hanem szerves részei a történetnek. Sőt a fényképekben megbújó titok az a katalizátor, ami az író fantáziáját beletaszította ebbe az időhurokba.
- Külcsín: 10 pont +10 pont, mert tele van zavarba ejtő régi fotókkal, amik nem csak illusztrációk, hanem szerves részei a történetnek. Sőt a fényképekben megbújó titok az a katalizátor, ami az író fantáziáját beletaszította ebbe az időhurokba.
- Újrázás: Igen, igen. És így-úgy megszerzem a többi részt is, mert folytatódik.
- Tanulság: Azt hiszed unalmas, hétköznapi az életed? Ugyan már! Nézz körül, csak észre kell venned a különleges világot.
__________________________
Jacob gyerekkorát elbűvölte a nagyapja. Meséivel, fura fényképeivel, tárgyaival, lelkesedésével egy színes érdekes világra készítette fel unokáját, ami felfedezésre vár.
De közbeszólnak a szülők, a józanész, a kamaszkor. És a vagány nagypapából szenilis vén trotty lesz, az izgalmas történetekből pedig hazug mesék.
A rémálmok persze maradnak, besötétítve Jacob Porter szürke napjait az úgynevezett felnőtté válás keserves útjain.
Na de nagyapa meghal. Nagypapát megölik. Nagypapát egy szörnyizé tépi szét, és utolsó szavaival újra elülteti Jacobban a kételkedést, hogy mi igaz és mi nem.
Dilidoki, a család, jajszegénygyerek, sárgult levelek, fotók, rejtélyek és rémálmok.
Végül az apja már - engedve a kérésnek - egy walesi szigetre is elviszi fiát, csak hogy szembesítse az igazsággal, hogy észre térítse.
Mondanom se kell, hogy itt kezdődnek (vagy folytatódnak) a kalandok, mert ugyan látszólag csak romok maradtak a múltból, de egy időhurok mindent megmagyaráz (vagy összekever).
__________________________
Jacob gyerekkorát elbűvölte a nagyapja. Meséivel, fura fényképeivel, tárgyaival, lelkesedésével egy színes érdekes világra készítette fel unokáját, ami felfedezésre vár.
De közbeszólnak a szülők, a józanész, a kamaszkor. És a vagány nagypapából szenilis vén trotty lesz, az izgalmas történetekből pedig hazug mesék.
A rémálmok persze maradnak, besötétítve Jacob Porter szürke napjait az úgynevezett felnőtté válás keserves útjain.
Na de nagyapa meghal. Nagypapát megölik. Nagypapát egy szörnyizé tépi szét, és utolsó szavaival újra elülteti Jacobban a kételkedést, hogy mi igaz és mi nem.
Dilidoki, a család, jajszegénygyerek, sárgult levelek, fotók, rejtélyek és rémálmok.
Végül az apja már - engedve a kérésnek - egy walesi szigetre is elviszi fiát, csak hogy szembesítse az igazsággal, hogy észre térítse.
Mondanom se kell, hogy itt kezdődnek (vagy folytatódnak) a kalandok, mert ugyan látszólag csak romok maradtak a múltból, de egy időhurok mindent megmagyaráz (vagy összekever).
Remek karakterek, színes szereplők vonulnak fel a regényben, amit Jacob mesél el szókimondó, fanyar humorral.
__________________________
Tim Burton megfilmesítése látványos ugyan, de csak arra volt jó, hogy felhívja a figyelmem a sokkal árnyaltabb, eredeti könyvre.
__________________________
Tim Burton megfilmesítése látványos ugyan, de csak arra volt jó, hogy felhívja a figyelmem a sokkal árnyaltabb, eredeti könyvre.
2018. június 3., vasárnap
2018. június 1., péntek
Visszanéző az ötödik hónapra (Rúnanapló)
Május rúnája a munkára és annak gyümölcsére fókuszált.
Bár a hónap elejét folyton áprilisnak éreztem, a végét meg júniusnak hittem, marékszám hullt a hajam és este már csak pislákolt a tudatom, összegezve mégis elégedett vagyok a májussal.
A munka jól ment. Új emberek, új helyzetek, a szokás és rutin sem fárasztott, a csalódásokat meg majd megemésztem.
Nem sajnáltam a pénzmagot sem, szórtam rendesen. Még új szemüveget is vettem...
A rend is alakul, kívül-belül, de nem kapkodom el...
Bár a hónap elejét folyton áprilisnak éreztem, a végét meg júniusnak hittem, marékszám hullt a hajam és este már csak pislákolt a tudatom, összegezve mégis elégedett vagyok a májussal.
A munka jól ment. Új emberek, új helyzetek, a szokás és rutin sem fárasztott, a csalódásokat meg majd megemésztem.
Nem sajnáltam a pénzmagot sem, szórtam rendesen. Még új szemüveget is vettem...
A rend is alakul, kívül-belül, de nem kapkodom el...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)