A vasárnapi verselő olyan rigmusokat választott, aminek a világnézete igen messze áll tőlem, vagy mégse? Hisz mindkét dal lelkesít és tarkóig bizserget.
KowalskyMegAVega: Forradalom rt.
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben, és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Lehetnénk a kezdet az egy, ami soha nem ér véget,
És igen, igen lehetnénk úgy a törvény, hogy ne csak a
Mohóknak érje meg.
Nem én vagyok a kezdet és nem én vagyok a vég
Hidd el, hogy Jézusból egy is éppen elég
Nem mondom neked azt, hogy nem érdekel
Mert lehetnél Te is az, aki itt énekel.
Lehetnénk a csend, hogy ne legyen kínos a fülednek
Nem lenne zavar, ha a szemembe nézel
Kövess és én követlek!
Áldott legyen az, aki mindig velünk és átkozott
Az aki keresztbe tesz nekünk
Mert aki nem velünk az ellenünk
Mi vagyunk a vihar aki elnyelünk!
Ne legyen köztünk semmi baj
Én bontom a vakolatot omlik a fal
Összeköt minket az élet, a végzet magasba tart
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Lehetnénk egy máglya, szórnánk az igét
A nagyvilágra, és vagy egy-két-há-négy-öt-
Hat-hét évszázadon is át...
Nem én vagyok a pohár, nem én vagyok az üveg,
Én az ital vagyok, aki nap mint nap ütlek
Az aki előtt te nem menekülsz, mert minden
Sarkon az utamba kerülsz
Lehetnénk egy banda, tudod, az a
Színpadra született fajta, amelyik az országúton él
És ha fáradsz majd vezetek én...
Együtt jön majd az irigység és a harag
Van, aki jön, van, aki marad,
Én lehetnék hurrikán, aki rendet csinál
Túl minden vitán...
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
___________________________________________
Pajor Tamás: Kapaszkodj meg
Nem vagyok felmentve tornából,
Nem vagyok teljesen korlátolt.
Tudom, hogy itt minden élesben megy,
De van valamim, ami kellhet neked.
Van egy új HITEM,
És van egy új HAZÁM.
Van egy új SZÍVEM,
És fűt, mint a KAZÁN
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Engem nem érdekel a száraz valóság,
Én ott kezdem el, ahol mások feladják.
A legnagyobb hőfokon akarok élni,
Soha nem akarok magamhoz térni.
Egy olyan erő húz engem,
Hogyha kell, félre lököm az úthengert.
És felhívom az elnököt váratlanul,
És megmondom neki szépen magyarul:
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Megfogom a gitárt és felugrom a székből,
Féktelen öröm jön egész mélyről.
Szikráznak az atomok, a levegő remeg,
Elindul a lábam és elindul a zene.
Eleven szívem van, akár egy cowboy,
Megelőzőm korom, mint egy száguldó autó.
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Nem vagyok teljesen korlátolt.
Tudom, hogy itt minden élesben megy,
De van valamim, ami kellhet neked.
Van egy új HITEM,
És van egy új HAZÁM.
Van egy új SZÍVEM,
És fűt, mint a KAZÁN
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Engem nem érdekel a száraz valóság,
Én ott kezdem el, ahol mások feladják.
A legnagyobb hőfokon akarok élni,
Soha nem akarok magamhoz térni.
Egy olyan erő húz engem,
Hogyha kell, félre lököm az úthengert.
És felhívom az elnököt váratlanul,
És megmondom neki szépen magyarul:
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Megfogom a gitárt és felugrom a székből,
Féktelen öröm jön egész mélyről.
Szikráznak az atomok, a levegő remeg,
Elindul a lábam és elindul a zene.
Eleven szívem van, akár egy cowboy,
Megelőzőm korom, mint egy száguldó autó.
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
