Eva Hornung: Kutyafiú (könyvjelző)

Moszkva elkeserítő külvárosi negyedében kit érdekel egy elhagyott négyéves gyerek? Senkit, csak egy kutyát, aki befogadja a falkába a hozzájuk csapódott ember gyereket és  saját kölykeivel neveli.
A szeméthegy árnyékában egy romos templom pincéjében van a fészek, ami igazi otthona lesz Romocskának a kutyafiúnak.
Nagyon éles, szemléletes képet kapunk, hogy hogyan alkalmazkodik a farkastörvényekhez, miközben ember-énje is beépül abba a vad, okos, kíváncsi, de egyben óvatos személyiségbe, amivé válik.
A történet kegyetlen, nagyon izgalmas és tudod, hogy nem lesz jó vége.

Amellett, hogy lerágod a körmöd, egy csomó kérdést és kétséget hagy benned ez a könyv:
- az emberi környezet nem mindig embernek való
- az intelligencia nem kor, neveltetés vagy faj függvénye
- honnan tudod mi a rossz?
- az emberi faj az alkalmazkodásban és a kegyetlenségben viszi a pálmát
- mihez légy hűséges? Társadalom? Falka? Vér? Család?
- mikor add fel?

Stílus: 10 pont

Tartalom: 10 pont

Hatás: 10 pont

Hangulat: Foggal-körömmel az életbemaradásért és a falkáért, de hová is tartozom?

Külcsín: 10 pont Egyszerű mégis rafinált a borító

Újrázás: talán, majd ha kihevertem a hatását

Tanulság: Tisztelj minden életet, még a sajátodat is