A vasárnapi verselő:
Kis esti patológia
Tiszta a fejem, s biztosléptű a lábam,
és köztük van még a gyomrom és a májam.
Gyomrom beveszi, de a májam nem állja
vad forgását a világnak.
Zakatoló szív veri belém a lelket,
amit a tüdő fújtatójából elcsent.
Minek is zubognak a keringő nedvek,
ha az idő húzza testem.
Leltárban vannak még mindenféle szervek,
gondolatok és semmirevaló tervek.
Az érzéseket szikével kimetszem,
s elrakom egy szép üvegbe.
Persze boncolgathatom még ezt a témát,
hisz bármikor kitapogatom a vénám,
de a darabkák hasonlítanak énrám,
vagy csak egy isteni szabvány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése