2019. december 9., hétfő
2019. december 8., vasárnap
A nyolcadik adventi nap ajándékai
🌟 Kisütött a nap.
Ami beragyogja az ember jókedvét, de mindennek ára van. A hó jégkásává olvadt, délutánra alig akadt nyoma, s helyette maradt az a jó kis kőbányai SÁR.
🌟 Kibiggyeszettem az adventi napokat is az ablakba.
- És hol vannak az ajándékok? - kérdezte a Tesóm
- Minden nap egy ajándék, főleg ebben a korban - adtam neki is ezt a választ, és tényleg.
Földes László: Késő van már
A vasárnapi verselő keserű szavakat idéz.
Az angol sótlan, a francia ínyenc, a déli túl édes, a keleti túl rémes. A magyar meg ízig vérig keserű. Fáj, de imádom.
Késő van, már ne hívjuk az Istent,
Késő van, már mi basztunk el mindent.
Késő van, már nem látok kiutat.
Késő van, már a közöny nem öntudat.
Nekem ne mondja senki, te se magyarázd,
elbújtunk magunkban, mint mindenki más.
Semmim sem volt már, csak a tagadás,
nem volt bölcsebb nálam se
János, se Tamás.
Késő van már, késő van már, késő van már!
Késő van, már nem vezetlek téged.
Késő van, már a szégyen eléget.
Késő van, már kiürül a pohár.
Késő van, már az én időm lejár.
Azt hittük, hogy jobb lesz, ha nincs vér, fájdalom,
a bocsánat győzzön, ne bűn, ne rágalom.
Nem lett senki bűnös, mindenki áldozat,
művirág a síron, szar a szőnyeg alatt.
Késő van már, késő van már, késő van már!
Senkiben sem bíztunk, én se benned,
te sem tettél semmit, hát nekem se kellett.
Kerestük, mutattuk, miben vagyunk mások,
s nem, hogy miben egyek, barátok.
Piac lett a város, a falu meg gyarmat,
a szomszéd néni kérdi: - Még mit akarnak?
Fesztivál az ország, mindenki jól mulat,
körtáncot járnak a disznók és a nyulak.
Késő van már!
Az angol sótlan, a francia ínyenc, a déli túl édes, a keleti túl rémes. A magyar meg ízig vérig keserű. Fáj, de imádom.
Késő van, már ne hívjuk az Istent,
Késő van, már mi basztunk el mindent.
Késő van, már nem látok kiutat.
Késő van, már a közöny nem öntudat.
Nekem ne mondja senki, te se magyarázd,
elbújtunk magunkban, mint mindenki más.
Semmim sem volt már, csak a tagadás,
nem volt bölcsebb nálam se
János, se Tamás.
Késő van már, késő van már, késő van már!
Késő van, már nem vezetlek téged.
Késő van, már a szégyen eléget.
Késő van, már kiürül a pohár.
Késő van, már az én időm lejár.
Azt hittük, hogy jobb lesz, ha nincs vér, fájdalom,
a bocsánat győzzön, ne bűn, ne rágalom.
Nem lett senki bűnös, mindenki áldozat,
művirág a síron, szar a szőnyeg alatt.
Késő van már, késő van már, késő van már!
Senkiben sem bíztunk, én se benned,
te sem tettél semmit, hát nekem se kellett.
Kerestük, mutattuk, miben vagyunk mások,
s nem, hogy miben egyek, barátok.
Piac lett a város, a falu meg gyarmat,
a szomszéd néni kérdi: - Még mit akarnak?
Fesztivál az ország, mindenki jól mulat,
körtáncot járnak a disznók és a nyulak.
Késő van már!
2019. december 7., szombat
A hetedik adventi nap ajándékai
🌟 Igencsak belefeledkeztünk a reggeli sétába (hó, varnyúk, kutyák). Tesóm már rám csörgött, merre vagyunk, mert ő már reggelizne. 10 kor? Na jó haza slattyogtunk egy második reggelire.
🌟 Folytattuk az étkezést. Ünnepi zabálás (még a Ferinap) a LajosKirályÉtteremben (ez itt a reklám helye).
Pingvinre ettük magunkat.
Személy szerint Toldi szelet steak burgonyával, desszert remegős óriás túrógombóc. Közben csúszott a jéger és a rozé.
Duma, röhögés stb.

2019. december 6., péntek
A hatodik adventi nap ajándékai
🌟 A SZÜRKE.
Mindent elárasztott a szürkeség, amit általában lehangolónak mondanak, de ha egy szürke szín mellé raksz egy másik színt, akkor a szürke annak a komplementerében kezd derengeni és így felerősíti a másikat.
A szürke eminenciást észre sem veszed, pedig ő mozgatja a szálakat.
A szürke a végtelen, ahol megáll az idő.
Szeretem a SZÜRKÉT.
🌟 A fene nagy szürkeségben jobban látni a csillogást és a jég csillog-villog. Jól esnek a pici fények (ha épp el nem csúszom).
🌟 Központi okok miatt elmaradt az Andi-randi, nem mentünk az ásványbörzére, s ezért szörnyű dologra vetemedtem. Ablakot pucoltam. Folyton halogattam, de most volt kedvem, na. Feleszkábáltam az új fóliát is (függöny helyett) és nagyon tetszik. Majdnem karácsonyi hangulatom kerekedett.
Mindent elárasztott a szürkeség, amit általában lehangolónak mondanak, de ha egy szürke szín mellé raksz egy másik színt, akkor a szürke annak a komplementerében kezd derengeni és így felerősíti a másikat.
A szürke eminenciást észre sem veszed, pedig ő mozgatja a szálakat.
A szürke a végtelen, ahol megáll az idő.
Szeretem a SZÜRKÉT.
🌟 A fene nagy szürkeségben jobban látni a csillogást és a jég csillog-villog. Jól esnek a pici fények (ha épp el nem csúszom).
🌟 Központi okok miatt elmaradt az Andi-randi, nem mentünk az ásványbörzére, s ezért szörnyű dologra vetemedtem. Ablakot pucoltam. Folyton halogattam, de most volt kedvem, na. Feleszkábáltam az új fóliát is (függöny helyett) és nagyon tetszik. Majdnem karácsonyi hangulatom kerekedett.
2019. december 5., csütörtök
Az ötödik adventi nap ajándékai
🌟 Főzőcskézés a műhelyben: extra hajában sült krumpli almával, hagymával, sörrel locsolva meg ilyesmi.
🌟 Kezdődik a hosszú hétvégém (kedden megyek újra dolgozni) a világmegváltó terveimmel, amik, már most tudom, hogy meg nem valósult tervek lesznek. De sebaj.
🌟 Vettem magamnak egy irka-firka könyvet (pedig tiltólistán van, mert van már elég), nagyon tetszett. Szép kis galaxys képek választják el a naplóbeírásra szánt lapokat. A borítón meg domború a Föld. Pöpec.
2019. december 4., szerda
A negyedik adventi nap ajándékai
🌟Ma nagyon szerettem az embereket. Na jó, nem mindegyiket - túlzásokba ne essünk - de éreztem a közösség melegét - ki is gomboltam a kabátom hazafelé. Otthon többször meggyimáltam a kutyámat, így a napi gyógyölelés is megkaptam. Mindez az oknélküliboldogsággal kezdődött, ami a reggeli varázslatos zúzmarás sétáláskor tört rám. Nincs ellenszer, de azért iszom egy teát. 🌟
2019. december 3., kedd
A harmadik adventi nap ajándékai
🌟 A műhelyben ellehetetlenült a számítógép állomásom. "Így nem lehet dolgozni " mondta a Főnök, aki szembesült (némi ráhatással) a probléma súlyával és elküldte a PCdobozt, ahova való... Ami a lényeg, hogy egy szekrény mélyéből előkerült egy másik gép. Ta-dá! Így van esélyem nem a hajamat tépni munka közben. Sőt. 😀
🌟 Reggel találkoztam emberekkel.
A hóemberekkel:
2019. december 2., hétfő
A második adventi nap ajándékai
🌟 Hajnalba már hóesés fogadott. Szeretem ezt a puha csendet. Persze ökörködtünk Jonatánnal, majdnem megfeledkeztem a munkába igyekezni, rohanni, futni, szaladni.
🌟 Na de ma jön a hurka szállítmány! És jött.
Sütöttem egy adagot vacsira, a többit kiporciózva lefagyasztottuk.
Elég ennyi ajándék.
🌟 Na de ma jön a hurka szállítmány! És jött.
Sütöttem egy adagot vacsira, a többit kiporciózva lefagyasztottuk.
Elég ennyi ajándék.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
















































