Áruló

 

Szűcs Krisztián: Jövőre

A vasárnapi verselő beugrott a BudapestBárba:

A hangya szólt a tücsöknek 
Ha Párizsban jár mondja meg 
La Fontaine úrnak, hogyha ráér 
Nyalja ki a lábasom 
Koordináta-rendszerünket 
Így tudnám legegyszerűbben 
Megrajzolni annak, akit 
Érdekel mit gondolunk 

Rontani vagy javítani 
Rajtam nem lehet 
Nem az a fajta vagyok 
Akit meghat a szándék 
Mindegy, hogy lenyomsz a lápon 
Vagy ledobsz a Bahamákon 
Millió dollár cashel 
Csak a kín a végleges 
Mert ez itt Budapest 

Legyél hát pozitív 
Gondolj a jövőre 
És hogyha nincs jövő 
Hát majd lesz jövőre 
Jövőre meg újra jövőre 
De többet már 
Nem mondom el 
Hogy ne lőj le 

Végletek közt szenvedünk 
És inkább semmit nem teszünk 
Legfeljebb majd keresztbe 
Annak, akibe van potencia 
Ostorozzuk önmagunkat 
És mindenki mást, a szomszéd 
Tehene is dögöljön meg 
Mindegy holnap reggel mi lesz 

Rontani vagy javítani 
Rajtam nem lehet 
Nem az a fajta vagyok 
Akit meghat bármi 
Kőbányán elszáll a gondom 
Éhezem a Rózsadombon 
Nekem semmi nem kell 
Beérem Budapesttel 

Legyél hát pozitív 
Gondolj a jövőre 
És hogyha nincs jövő 
Hát majd lesz jövőre 
Jövőre meg újra jövőre 
De többet már 
Nem mondom el 
Hogy ne lőj le 

Régóta van zavar 
Felénk az erőben 
S ha bármi úgy lenne 
Ahogy megbeszéltük előre 
Mintha tőrt döfnének 
A szívünkbe 
Inkább beszéljük meg 
Hogy mi nem lesz jövőre 

Így ver a szív Pesten 
Így ver a szív 

Legyél hát pozitív 
Gondolj a jövőre 
És hogyha nincs jövő 
Hát majd lesz jövőre 
Jövőre meg persze jövőre 
De többet már 
Nem mondom el 
Hogy ne lőj le 

Régóta van zavar 
Felénk az erőben 
S ha bármi úgy lenne 
Ahogy megbeszéltük előre 
Mintha tőrt döfnének 
A szívünkbe 
Inkább beszéljük meg
Hogy mi nem lesz jövőre

Nyílik az ötödik ablak

NAPI AJÁNDÉK:

Grillparti a konyhában.
Sütés közben jéger, meg duma...

Pácolt tarja, erdélyi szalonna, krumpli, tojás. Plusz valami undormány, amit a tesóm vett a piacon kipróbálásra. Malactartó. ??? A hentes néni odavolt érte.
"Jó volt, de ilyet többé ne vegyél"

___________________

Jó idő. Ki mondta, hogy tél van?

____________________

ELENGEDÉS:

Pillanatra elengedtem az Időt.

Lazulás, rajzolás, filmezés, HOP, majdnem elfelejtettem a kutyasétát.

Maga a KUTYA annyira horkolt mellettem, hogy felötlött bennem, már voltunk kint?
____________________

MESE:

Az elegáns, kissé büdös öregúrral minden nap együtt utazok a villamoson. És minden nap ugyan azt a mondatot közli a világgal:
- Higgyék el, hölgyeim, hogy a statisztika nem más, mint a valóság felszínén úszó olajos makula. Semmi köze az igazsághoz.
- Ma csörögefánk lesz - búcsúzik, és leszáll a temetőnél.

Nyílik a negyedik ablak

NAPI AJÁNDÉK:

Bementünk a réteses boltba, ha már a dugó miatt előbb leszálltunk a buszról.

Hangulatos belső, nyálcsorgató rétesek, bitang magas árak.

Szó bennszakad, hang fennakad... lehet SZÉPkártyával fizetni. Rendben, ide vele.

Három félét vettem.  A barackosban kicsit sok volt a töltelék, de a csokistejberizses és a klasszikus túrós tökély volt.

___________________________

Végre felkerült az ajtódísz. Idén ilyen:

___________________________

MESE:

Nincs mese, tényleg megint jön a karácsony.

Nyílik a harmadik ablak

NAPI AJÁNDÉK:

A meleg.

Nem vagyok egy fázós alkat, de esély volt, hogy ma nem lesz fűtés a műhelyben.

Brr, ne má'! Vuduztam, hogy éjjel javítsák meg.

Mikor reggel beléptem csak úgy rotyogott a radiátor.

Perec.

A tegnapi perec retróra száradt. Én hősiesen elropogtattam felvidítva a reggelinket, s emlékezve a régi időkre, amikor is azt hittem, a perec kemény, mert mindenhol (cirkusz, állatkert, vurslti) csak ilyet lehetett kapni.

A nyolcvanas évek végén tudtam meg az igazságot: a perec puha. És jött a rendszerváltás.

_____________________

ELENGEDÉS:

Rájöttem, nem akarok debreceni diák lenni.

_____________________

MESE:

Első könyveim egyikéből

A perec

Van egy kerek perecem ...

Mit csináljak: eltegyem?

Mégis, inkább megeszem,

gondom vele ne legyen!

Hopp, de van egy ötletem;

meg is mondom kereken:

ha egy részét megeszem -

kiflivé lesz perecem!

Nyílik a második ablak

__________________________________

NAPI AJÁNDÉK:

Felállt az osztály karácsonyfája. Osztály vigyázz...

Felkerült rá a CoviÉvet jelképező csillag és az évek során felhalmozott kacatok, a bélyegzőkészítés termékei, a hímzés, a nyomda emlékei, számítógépes anomáliák és mindenféle macskajancsi. Sőt mi is előtte virítunk, bár nem teljes a kép.

__________________________________

ELENGEDÉS:

Valakiben zsigerből nem bízom, de egy munkahely megkövetel egyfajta együttműködést, hogy haladjon a szekér. Viszont cseppet sem tetszik, ha a szabályok csak ránk vonatkoznak. Úgyhogy a műhely primadonnáját nyugodt szívvel elengedem el, aki magamagát rekesztette ki közülünk, megtéve engem másod főmumusnak; ápolgassa a sebeit, hátha rendbe jön az a "művész" lelke.

__________________________________

MESE:

Nagyi azt mesélte, hogy amikor kislány volt (Nagyi te voltál kislány?),  na akkor nagyon szeretett volna egy kutyát. Rendben, mondták a szülei, de neked kell gondoskodnod róla. Nagyikislány így is tett, még a tejeskávéja felét is kivitte a kutyájának minden áldott reggel.

Ezt történetet annyira komolyan vettem, hogy "A tejeskávét itt meg kell inni!" felszólítással fogadtam Jonatán kutyámat is. Megitta.

Ez egy szertartás szerűség, úgyhogy akit tejeskávéval kínálok azt befogadtam a falkába.

Nyílik az első ablak

A kalendárium ismét a várakozás ablakaihoz ért. Beszámolok, hogy én mit találok ez alatt a huszonnégy nyílászáró mögött. Nyissatok ti is!

______________________________

NAPI AJÁNDÉK:

Húsleves

Egy porcikám sem kívánta, hogy bent a munkahelyen főzőgessünk, de a csajok húslevest kívántak. Tőőőőlem, de nekem nem kell. Nem voltam közösségi hangulatban. Megcsinálták, rotyogott a fazék, zöldség, töltike, cérnametélt...

Persze ennem kellett. Jólesett, finom volt és lélekmelegítő. Na, ugye...

Hűtőmágnes

Egy külszolgálatos kollégánk tért vissza, és mindenkinek hozott szuvenyirt.

_________________________

ELENGEDÉS: Sok a hordalék, a felgyűlt anyag, ami nem lom, de nem lelkesít, nem aktuális. Nem kidobom, hanem elengedem, elhagyom, kibiggyesztem, passzolom.

Pár fénycsapdát kiakasztottam az Újhegy sétány legkisebb fenyőjére.

__________________

MESE: a mesék mindenütt ott vannak.

- Szia, Bence! - Bence szégyenlősen elfordul, miközben sárga kis terepjáró autóját szorongatja.

- Ismered-e a kisautód történetét? - Bence oldalvást rámvillantja a szemét, de nem szól.

- Egy kisfiútól szökött meg, aki csak szorongatta, néha elhajította, nem érdekelte igazán a tucat másik kisautó mellett. Nem tartoztak össze. És ki akar olyannal játszani, akit csak elvisel?

A kisautó bátor kisautó volt, kigurult a világba. Gurult az utcán, a parkban, a járdán, a kerítés padkán..., de a kerítés padkán megállt, mert besötétedett és elfogyott a bátorsága. Na, jó, kicsit félt.

Én éppen arra sétáltattam a kutyámmal. Nini, milyen helyre kis autó! Nem hagyom itt. Zsebre vágtam. De én nem vagyok jóba a kocsikkal, ezért bevittem a munkahelyre, hátha valaki szívesen játszik vele. Meglátta anyukád, s egyből te jutottál eszébe, hogy Bence örülne neki.

Most veled van.

Rózsaablak

 

Fújjuk együtt