PaArtnapló - Fanyűvő

Nem, Fanyűvő nem Hulk öccse, hanem Fehérlófiának a bátyja. Ez tudott.

PsArtnapló - Pipacs

"Micsoda ripacs.

Nőjön a sírodon pipacs!"

HBB

PsArtnapló - Agytérkép

Ész-hegység, sok parlag, elhalt terület, némi agyi impulzussal.
Ismeretlen földrész.

PsArtnapló - Tűz

Hiányzik a tűz, na!
A távfűtéssel többek között ez is a problémám, hogy minden kényelme ellenére, semmi de semmi varázslatos nincs benne (ha a "csikorgócsőkorgót" nem számítom).
Az igazi tűz nem csak melegít. A lángok élnek, a parázs gondolatot szít, a füst álmokat mesél, minden mozdulat szikrát hány.
Köszi Prométeusz!

Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen (könyvjelző)

Stílus: 10 pont

Tartalom: 10 pont

Hatás: 10 pont

Hangulat: Kormos falak, szabad rétek illata, csattogó kardok és kockás szoknyák titkai.

Külcsín: 5 pont (Semmi extra. Jobbat érdemelne)

Újrázás: Igen, igen, és már kivettem a könyvtárból a folytatás is. 

Tanulság: A modern világ vívmányai, a racionalizmus, a szkeptikus kíváncsiság, a humor, a szarkazmus, mind hiába, a csoda utolér.

A világháborúnak vége. Claire újra nászútra megy férjével, hat évet kell bepótolniuk. A helyszín Skócia, minden szépségével, bájával, mogorvaságával és babonáival. A pár élvezi a békét és egymást. Körbejárják a környéket, barátkoznak a helyiekkel, bár érződik angol idegeneknek szánt keserű távolság.

Amíg Frenket lebilincseli a történelem, a családfakutatás, addig az ápolónő, Claire-t a népi gyógyászat. a növények kötik le. Meglátogatják a helyi nevezetességeket, köztük egy ősi kőkört, ahol egy titkos szertartást is meglesnek. És mikor Claire egyedül is visszamegy a misztikus dombra, valami virág miatt, valahogy a kő észrevétlen átjáró lesz egy másik korba.

Skócia 1743. Klánok, vöröskabátosok, kockás szoknyák, harc, romantika.

Nem, nem egy Walter Scott regénybe csöppentünk, sőt még Stevenson is belepirulna az erotika és erőszak közvetlen leírásába.

Claire meséli el lehetetlen helyzetét, a kalandokat, veszélyeket, találkozásokat ebben a korban, ahol annyira idegen, mégis annyira otthon érzi magát. Humora és öniróniája sosem hagyja el, éles szemmel és nyitott szívvel fest képet nekünk a skót felföld vadromantikus, még érintetlen vidékéről, szokásairól, népéről.

Ja, és hát vissza is kéne térni a saját korába, aminek nem csak technikai akadályi vannak, hanem érzelmi is, Jamie Fraser személyében. Clairnek immár két gyűrű van az ujján. Egy skót férj a tizennyolcadik századból, és egy elvileg még meg sem született a huszadikból.

Nagyon csavaros, nagyon vastag könyv, ami nem nélkülözi a költőiséget és a filozófiát sem (no meg néhol a 18-as karikát), hozzám mégis a szarkazmus, a nevetés, a humor talál utat, ami elvezet abba sáros, esős, öreg Skóciába.

PsArtnapló - Ha Miró vónék

Nem, nem vagyok.

PsArtnapló - Kristályosodás

Kris-tá-lyo-so-dás.

Mondjuk ki többször, lassú, elnyújtott grimasszal.

Remek arctorna.

PsArtnapló - Jótanács

Persze, hallgassuk meg a tanácsokat, de a döntés úgyis a miénk, és a felelősséget sem kenhetem másra.

PsArtnapló - Fekete fehér

Fekete? Fehér?
Szürke.